Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 2 (13. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
644 adómentessége. Ha akkor átépítették ezt az elképzelést a családi kedvezménnyé, akkor több százezer ember érdekeit csorbították akkor, hiszen ők ezzel a jövedelemmel rendelkeztek. Most ez a helyzet helyreáll, és ha a Fidesz következetes és azt tartja, hogy az ő családmodelljében a nagyszülő is a család tagja, aki elképzelhetően még dolgozik, de a családjában közvetlenül már nincs gyermek, akkor ha az ő nettó jövedelme nőni fog, akkor az a pénz is a családban marad, és elképzelhető, hogy a családban lévő gyermekekhez is el fog jutni valamilyen módon. Tehát úgy gondolom, hogy nagyon helyes és következetes lépés a kormányzat részéről, ha ezt biztosítja. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖ K (dr. Szájer József) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra Szabó Zoltán képviselő úrnak adom meg a szót, Magyar Szocialista Párt. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Farkas képviselőtársam majdnem elmondta azt, amit én mondani akartam. Vojnik Mária képviselőtársunknak a másfél évvel ezelőtti vita jutott eszébe a családi adókedvezménnyel kapcsolatos részletkérdésekről, nekem meg a másfél, na jó, három és fél órával ezelőtti vita a nyugdíjak emeléséről. Itt pontosan ugyanaz a helyzet van, amit h árom és fél órával ezelőtt már egyszer jó alaposan végigvitattunk. Amikor a Fideszkormány a családi adókedvezményt bevezette, akkor ezzel egyidejűleg jelentősen megnyirbálta az adójóváírás vagy alkalmazotti adókedvezmény intézményét, mégpedig úgy nyirbált a meg, tisztelt képviselőtársam, hogy kétszer annyit keresett ezen a megnyirbáláson, mint amennyit családi adókedvezmény formájában odaadott, vagyis a költségvetés ezzel kifejezetten jól járt. Most a száznapos program keretében a szociáldemokrataszabad de mokrata kormány ennek az elvett adójóváírásnak egy részét vissza akarja adni az alkalmazottaknak, ahogy az önök által korábban elvett nyugdíjemelés egy részét vissza kívánja adni a nyugdíjasoknak. Pontosan ugyanaz a helyzet, pontosan ugyanarról vitatkozunk . Én tökéletesen megértem azt, hogy önöknek mind a két ügyben van lelkiismeretfurdalásuk, hogy önöknek mind a két ügyben van tisztáznivalójuk az érintettekkel, egyrészt az alkalmazottakkal, másrészt a nyugdíjasokkal, és most igyekeznek egy olyan pozíciót elfoglalni, amiben ezt önökön nem lehet számon kérni. De megint csak azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez sajnos nem fog menni, valamit is csinálni meg nem csinálni egyszerre nem lehet. Önök akkor vállalták ezt az átcsoportosítást; megjegy zem, az általunk bírált és igazságtalannak tartott átcsoportosítást. Önök úgy gondolták, hogy ezzel önök politikai értelemben jól járnak. Most mi ezt vissza óhajtjuk csinálni, mert mi úgy gondoljuk, hogy ez az igazságos. (Az elnök a csengő megkocogtatásáva l jelzi az idő leteltét.) Azt gondolom, hogy ennek a következményével önöknek szembe kellene nézniük. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. A következő kétperces hozzászóló Tállai András képviselő úr, a FideszMagyar Polgári Pártból. TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hát ez az őszinte beszéd! Így kell beszélni egy országgyűlésben! Visszaadjuk az adójóváírást. Ezt kell mondani - nem pedig azt, hogy adómentesítjük a minimálbért! Azt kell mondani , hogy visszaadjuk az adójóváírást, amit a Fidesz elvett - mondják önök. Tessenek visszaemlékezni egy kicsit! Amikor az adójóváírás átalakításra került, azzal együtt az adótábla is átalakításra került, mégpedig úgy, hogy az adókulcsok csökkentek, és bármil yen hihetetlen, lehet, hogy az adójóváírás csökkent, de az adótáblák és az adókulcsok csökkentésével a nettó jövedelem nem változott, sőt volt, aki jobban járt. Ez az egyik kérdés. A másik, hogy ha az
