Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
477 Nem az a probléma elsősorban, hogy ők vannak többen, vagy emezek vannak kevesebben. Hanem az a probléma, hogy olyan történelmi helyzetben éltünk, amikor is mintegy negyven esztendeig nem volt lehetőség egyéni, családi gazdálkodást folytatni, még gondolkozni sem lehetett ezekről. Gyakorlatilag nem tudtak elérni olyan fejlődést, hogy megerősödésü k elégséges legyen ahhoz, hogy az Európai Unióban megfelelő módon tudjanak versenyezni, különös tekintettel az 1992 körüli átmeneti időszakra, amikor is egyértelműen az alakult ki, hogy a szövetkezeti vagyonból mintegy 92 százalék maradt a szövetkezeteknél , és mintegy 78 százalék került át egyéni gazdálkodó kezébe, a földhasználat pedig ezzel szemben közel 5050 százalékon van. Tehát teljesen saját erőből kellett azoknak az egyéni vállalkozóknak vagy a természetes személyek által alakított gazdasági társas ágoknak - hogy mondjam - eszközzel, géppel és épülettel ellátni magukat. Ez nagyon nehéz gazdálkodási viszonyokat teremtett meg. Most ezt a nehéz gazdálkodási viszonyt a földhasználattal is egy picit kívánják bebetonozni. A vidéken működő, tehát települése ken működő birtokhasznosítási tanácsok gyakorlatilag három fővel is megalakulhatnak, de ennek többszöröse is előfordulhat, nem biztos, és az esetek 90 százalékában determinálja azt, hogy milyen arány fog kialakulni ezekben a birtokhasznosítási tanácsokban. Lesznek olyan térségek, egyértelműen olyan megyék vagy megyerészek, ahol valószínűleg a kis- és családi vállalkozások alkotják a legnagyobb részét, és lesznek olyanok, ahol gyakorlatilag ezekben a birtokhasznosítási tanácsokban "futottak még" az egyéni ga zdálkodók is, esetleg bekerülhet közülük egy fő, vagy talán még egyetlenegy sem. Aggályosnak tartom az életjáradékról szóló cikkelyét a Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosításnak. Egy kicsit az jut az ember eszébe az életjáradékról, hogy ez egy kicsit ú gy akar működni, mint a békekölcsön, hogy majd beteszi az ember, és majd valamikor visszakap valamennyit. Jó volna, ha ennek a szabályai - ne előlegezzük meg, hogy milyen szándékú lesz - de jó lenne, ha nem ilyen békekölcsön jellegű lenne, hogy a földet od aadom használati és minden joggal, és majd fogok kapni valamennyit valamikor. Természetesen a föld árát öttíz évre előre meghatározni, - hogy milyen lesz Európa vagy Magyarország - nagyon nehézkes. Ami ma jónak látszik egy életjáradékösszeg havi folyósít ása révén, az nem biztos, hogy öt év múlva megállja a helyét. Valószínűleg majd a kormányrendelet erre ki fog térni, de ezt egy kicsit nehezen elfogadhatónak tartom. A Nemzeti Földalapról szóló törvénymódosításon kívül országgyűlési határozat kíván foglalk ozni a birtokpolitikai irányelvekkel. Ha ezt kicsit tüzetesebben megvizsgáljuk, nagyon sok pozitívumot nem lehet róla elmondani. Gyakorlatilag birtokpolitikai irányelvként megjelenik a földtörvénymódosítás indokló része egy kicsit taglalva, felsorolás jel leggel. Én abból a szempontból, amelyet itt többen kifogásoltak, hogy ki hányadik helyre került, azt mondanám, hogy gyakorlatilag ezek nem szám szerinti, fajsúly szerinti felsorolások, hanem valahol el kell kezdeni a felsorolást. Van benne ilyen jelleg is. Tehát én ezt nem érzem ebből az országgyűlési határozati javaslatból, hogy akár a környezetbarát gazdálkodás ebből a szempontból most a j) pontban van. Szerintem ebből nem következik, egyáltalán nem következik az irányelvek felsorolásából, hanem egyszerűe n csak az, hogy egy lehet elöl, és valamelyiknek a tizediknek is kell lennie. Ez inkább a gyakorlatból, egyéb törvényi szabályozásokból és az évenként megjelenő agrártámogatásokból következik, hogy minek milyen súlya van. Ha adok pénzt a környezetbarát gaz dálkodásra, akkor annak van súlya, ha nem adok rá, akkor nincs súlya - akkor sem, ha elöl van, akkor sem, ha hátul van. Az állattenyésztő telepek működését én is felhoznám... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Egy gond olat még, elnök úr. Abból a szempontból pozitív töltete van ennek a gondolatnak, de azért van ennek... Hogy mondjam, másképp is megtörténhet a dolog, hiszen külföldiek ma gyakran vásárolnak állattenyésztő telepeket felszámolásból. Ha emellé még egyéb prior itást is kapnak, akkor valószínűleg ennek egyik eredménye az, hogy az árveréseken az állattenyésztő telepek ára egy kicsit fentebb megy, és a végelszámolás alatt lévő szövetkezetek jól
