Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
468 (13.30) Kimond ottan élvezem, nem tudom, hogy mi a baj ezzel, képviselő urak; talán nem az, hogy kormányon vannak, és ellenzékben ez jól állt, kormányon pedig nem. Tessék elfogadni, tisztelt képviselő urak! Vitatkozzunk a lényegről (Gráf József: Arról kellene!) , arról a lényegről, amiről éppen kiment a képviselőtársam, és nem talált kiemelt embereket vagy nem talált módosítókat. Önök, akik itt ülnek, az előző ciklusban itt voltak, talán emlékeznek még rá, hogy kormánypárti oldalról is néhány módosító indítványnak azért a gazdája voltam a földtörvénynél és egyébnél, és a korábbi ciklusban is. Aki nem akar, az nem talál, természetesen. De menjünk a lényegre! Én egyébként néhány lényeges kérdésben szóltam, és fel is tettem kérdést, eddig még senki sem reagált. Nem baj, elbesz élhetünk a dolgok mellett. A földbirtokpolitikai irányelveknél azért hadd kérdezzek meg valamit! Azt mondta Kis Zoltán államtitkár úr - vártamvártam, de nyilván felváltva ebédelünk , hogy az a) pontban a földhasználók körébe mindenki beletartozik. Tiszt elt képviselő urak, olvassák már el azt az anyagot, amelyet védenek: a), b), c) pont - földhasználók, majd családi gazdaságok, utána racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer. Tessék mondani - az első pont magában foglalja a másodikat és a harmadikat , miért emeljük ki a másodikat és a harmadikat, miért beszélünk újra róla? Azért, tisztelt képviselő urak, mert nem úgy van, ahogy megemlítik, hogy az első magában foglalja a többit. És ezért nem megnyugtató ez a javaslat. (Az elnöki széket dr. Szájer Józ sef, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Arra szeretném csak újra felhívni a figyelmet - azok a nagyon fer és korrekt megjegyzések, amelyeket többek között Orosz Sándor tett , bizony ez az anyag magán viseli a gyors készítés minden hibáját. De akkor, k épviselő urak, ami rossz, és elfogadják, hogy rossz - és nem bántjuk mi ezért önöket , azt ne kezdjék már el védeni, mert kilóg a ló lába, sőt azt gondolom, nem a ló lába lóg ki, hanem az egész ló. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) EL NÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm a hozzászólást. Átveszem az ülés vezetését, és megadom a szót kétperces hozzászólásra Czerván György úrnak, a FideszMagyar Polgári Párt részéről. Öné a szó, képviselő úr. CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm szépen. Elnézést kérek, csak szerettem volna befejezni, amit az előbb elkezdtem. Tehát úgy gondolom, hogy a mostani fogalomhasználatban úgy jelenik meg a nagyüzem, hogy a nagyüzem a társas vállalkozásokat, szövetkezeteket jelenti sokak szerint, a kisüzem pedig az egyéni v agy a családi gazdálkodókat. Ezért mondtam azt, amit Medgyasszay úr is mondott, hogy jó lenne ezeket tisztázni, mert nyilván pró és kontra lehetne ide vagy oda sorolni a különböző üzemméreteket. Talán itt segítségükre lehetne az a - ha jól emlékszem, az el őző ciklus elején született - kis- és középvállalkozásokról szóló törvény, ahol ezeket európai uniós normáknak megfelelően próbálja a törvény definiálni - ha jól emlékszem, árbevételkorlátokat, létszámkorlátokat talán mérlegadatokkal kapcsolatos mutatószám ok alapján. Ez alapján meggyőződésem, hogy a ma Magyarországon működő mezőgazdasági termelők, vállalkozások 9095 százaléka a kis- és középüzemi kategóriába esik bele. Tehát akkor miről is vitatkozunk itt tulajdonképpen? A családi kontra nagyüzem címszó al att, meggyőződésem, a vita lényege a tulajdon, illetve a bérlő, bérleti jogviszony közötti különbség, és itt van a filozófiai eltérés, a koncepcionális eltérés, ugyanis az a véleményünk - és úgy gondolom, ezt nehezen lehet vitatni , hogy a tulajdonon, a t ulajdonosi szemléleten alapuló mezőgazdasági struktúra stabilabb, mint a bérleten alapuló rendszer.
