Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HAGYÓ MIKLÓS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
431 felel a parlamentnek, és ezt célszerű volna fenntartani, tehát az ellenőrzés is ezen keresztül megmarad. A földalap vezetőjének köztársasági elnöki kinevezése szintén egy furcsa jogi csavar, és teljesen felesleges. Elh angzott, hogy ez a javaslat egy szűk érdekkört hoz helyzetbe azokhoz képest, akiket az előző törvény preferált, és jóval nagyobb a számuk, mint a mostaniaknak, és úgy hívják őket, hogy családi gazdálkodók, helyben lakók, tulajdonosok, és a föld megművelésé ből szeretnének megélni. Elhangzott egy különvélemény, amely arról szólt, hogy az autópályaépítés során rendre találkozunk a kisajátítással, és ehhez nagyon sok pénzre van szükség a költségvetésből. Szerencsés volna erre a célra a földalapból csereföldeke t biztosítani, hogy ezzel se terheljük a későbbiekben a költségvetést. Mindezek után, tisztelt képviselőtársaim, megállapítható, hogy a polgári képviselők ugyan a bizottságban sokan voltak, de nem elegen, ezért a magyar termőföld megvédésében 11:10 arányba n alulmaradtak, és a módosítást nem támogatják. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Hagyó Miklós úrnak, aki az országgyűlési határozati javaslatról kialakított bizottsági véleményt ismerteti ötperces időkeretben. HAGYÓ MIKLÓS , a környezetvédelmi bizottság előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk természetföldrajzi adottságai és mezőgazdasági földellátottsága jó feltételeket nyúj tanak az eredményes gazdálkodáshoz. Magyarország mezőgazdasági, természeti lehetősége nemzetközi összevetésben is kiemelkedő, az Európai Unió egyes tagállamainak helyzetéhez mérve pedig előkelő helyet foglal el. A földkérdésben az uniós csatlakozási tárgya lásokon született luxemburgi megállapodás tisztázza, hogy mi a közösségi jogalapja a magyar földviszonyok szabályozásának, és abban milyen hatáskör nyílik a nemzeti jogalkotás számára. Az uniós csatlakozás és a XXI. század kihívásai szükségessé teszik a bi rtokpolitika hagyományos, szűkebb fogalmának felülvizsgálatát és a fenntartható fejlődés földkészletgazdálkodási követelményeivel összhangban e fogalom tágabb értelmezésének megfelelő intézményrendszer fokozatos kiépítését. Tágabb értelemben a birtokpolit ika át kell hogy fogja a föld bármely célú rendeltetésének szabályozását és a föld sokcélú társadalmi felhasználói igényeinek közérdekű egyeztetését. A Nemzeti Földalapról szóló törvény ugyan meghatározza a földalap körébe tartozó termőfö ldvagyon rendeltetését, hasznosításának célját és eszközeit, szükség van azonban olyan részletes szempontrendszerre, amelynek alapján a vagyon kezelése, hasznosítása történik. A földbirtokpolitikai irányelvek célja mindenekelőtt a földhasználók helyzeténe k stabilizálása, gazdálkodásuk elősegítése, a családi gazdaságok megerősítése, a földpiac élénkítése és racionális tulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítése. A földbirtokpolitikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat a fö ldbirtokpolitika elvein kívül meghatározza azokat a szempontokat is, amelyeket a vagyon kezelésének és hasznosításának során kell követni a vagyonkezelő szervezeteknek. A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. A környezetvédelmi bizottság többségi álláspontja szerint a társadalmigazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azzal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. Napjainkban már nyilvánvalóvá vált, hogy a kö rnyezetvédelmi problémákat nem lehet egymástól és a gazdaság működésétől elkülönítetten kezelni, igazán sikeres és hatékony csak az ágazati politikába integrált környezetvédelem lehet. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is szükséges a természet , a környezet védelme. A környezetvédelmi bizottság megnyugvással tapasztalta, hogy a földbirtokpolitika részletes irányelvei között (j) bekezdés alatt környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés
