Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 26 (12. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a földbirtok-politikai irányelvekről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, a környezetvédelmi bizottság előadója:
429 DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN , a környezetvédelmi bizottság előadója (A képviselő mikrofonja nem működik) : Mit tegyek? ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérem, kapcsolják be a képviselő asszony gépét! Kis türelem, képviselő asszony. (A hangosítói páholy felé:) Devánszkiné dr. Molnár Katalin. (Pár másodperc szünet.) A képviselő asszonyé a szó! DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN , a környezetvédelmi bizottság előadója : Nagyon szépen köszönöm a segítséget. Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Természetesen az Országgyűlés környezetvédelmi bizottság is megtárgyalta június 19ei ülésén a T/286. számon b enyújtott, a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosítására irányuló előterjesztést. A bizottság kormánypárti többsége tudomásul vette azt a tényt, hogy nem kerül sor a teljes törvény hatályon kívül helyezésére, és most csak a módosításra k erül sor, bár többen kifejtették azon álláspontjukat, hogy új, egységes szellemű és szerkezetű törvényjavaslatra lett volna szükség. Helyeseltük azonban a módosításban azt, hogy országgyűlési határozat szintjére kívánja emelni a földpolitikai irányelveket, ezek megalkotását és elfogadtatását, ezzel is garantálva az irányelvekben megfogalmazottak hosszabb távon való érvényesülését és ellenőrzését. Ez a megoldás álláspontunk szerint összhangban van a kormányprogram agrárfejlesztést célzó célkitűzéseivel, erős íti a Nemzeti Földalapba tartozó állami termőföldvagyon rendeltetésszerű használatát, ennek parlamenti ellenőrzését, a Nemzeti Földalap működtetésének kontrollját, a kormány felelősségét is hangsúlyozva a végrehajtás egészéért. Az is csak helyeselhető állá spontunk szerint, hogy a javaslat hiteles intézményt kíván létrehozni és működtetni a Nemzeti Földalap gyakorlatára és a működtetést társadalmi ellenőrzés alá kívánja helyezni - vélhetően a klientúraépítés megakadályozása céljából - a döntéshozatali mechan izmus teljes egészében. Bár voltak rá törekvések, a környezetvédelmi bizottság többsége nem látta indokoltnak, hogy e bizottság tárgyalja azokat a jogtechnikai megoldásokat, az egyes, jellemzően a polgári jog keretébe tartozó elemeinek az értékelését, ille tve a Nemzeti Földalapot működtető szervezet kialakítására, illetve a helyi társadalmasítás részleteinek kialakítására vonatkozó szabályozását. Úgy gondoltuk, hogy a törvényjavaslatot elsősorban a saját szakirányú feladatainknak megfelelően a környezet- és a természetvédelmi szempontok alapján kell értékelnünk. Örömmel konstatáltuk eközben, hogy szemben a korábbi kedvezőtlen és a természetvédelmi szempontokat nem kellően figyelembe vevő törekvésekkel, a javasolt új törvényszöveg kimondja, hogy a védett és v édelemre tervezett természeti területek nem tartoznak a Nemzeti Földalap vagyoni körébe. Nekünk meggyőződésünk ugyanis, hogy bár szükséges és igényelt az ilyen területek ésszerű, ellenőrzött hasznosítása, de ennek módját, gyakorlatát külön szabályozásnak k ell tartalmaznia, méghozzá jól elkülönítetten és kellő pluszgaranciákkal körülbástyázva. A védett és védelemre tervezett természeti területek esetében ugyanis - gondolom, nem kell külön hangsúlyoznunk - nem a mindenáron való hasznosítás, hanem a védelem a cél. A hasznosítás nem akadályozhatja, nem lehetetlenítheti el a védelmet, hanem kifejezetten elő kell hogy segítse. Úgy látjuk, hogy a mostani szabályozás ezt elősegíti. Álláspontunk szerint e területek vonatkozásában speciálisan meg kell fogalmazni és vé leményünk szerint kérlelhetetlenül be is kell tartani azokat a természetvédelmi követelményeket, amelyeket az erre hivatottak meg tudnak fogalmazni. Az ilyen területek hasznosítását vállalókat pedig, azokat a gazdálkodókat, akik erre vállalkoznak, megfelel ő kompenzációban kell részesíteni, hiszen a védett területeken való gazdálkodás bizony többletköltségekkel és kevesebb haszonnal jár. Álláspontunk szerint tehát összességében ez a törvényjavaslat jól szolgálja a Nemzeti Földalapba tartozó területek hasznos ítását, örülünk annak a megoldásnak, hogy nem dőlt el a védett és védelemre tervezett területek ügyének kérdése, és bizottságunk abban reménykedik, hogy a jövőben
