Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - Karakas János (MSZP) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - "Miért a hisztéria földügyben?" címmel - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
342 Karakas János, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek: "Miért a hisztéria földügyben?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. KARAKAS JÁ NOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Nem véletlenül tettem föl ezt a kérdést, hiszen valahol bizonyos ellentmondásokat érzek szavak és tettek között, konkrétan a földügyben, de összességében a mezőgazdaság ügyében is. A Fidesz mármár torgyáni ve hemenciával védi a termőföldet, újabban védi a családi gazdálkodót. Ugyanakkor úgy érzem, a másik oldalról kilóg a lóláb, hiszen nem sokkal a családi gazdálkodót védő szigorú földtörvények előtt, a Magyar Nemzet által is közzétett módon egyes akkori kormán ypárti képviselők termőföldet vásároltak, többek között maga a miniszterelnök úr is. Bár a múlt héten erre Glattfelder Béla azt mondta, hogy gusztustalanság ezt felvetni, hiszen ez egy jogszerű üzlet volt, a jogszerűségét én sem vitattam, de kérdezem, egy kicsit polemizálgatva, hogy nem ugyanolyan gusztustalan dologe, amikor a családi gazdálkodó előbérleti jogának a védelme érdekében lépnek fel a jelenlegi használó társas gazdálkodóval szemben, ugyanakkor majdnem százezer hektár földet, a 12 állami gazdasá g földjét 50 éves bérletre odaadták egy klientúrának. Hozzá kell tenni, hogy ez az 50 éves bérlet a mi fogalmaink szerint majdnem tulajdonba adás, ugyanakkor egy átlag gazdálkodó tíz évnél hosszabb időtartamra jelenleg nem adhatja bérbe a földjét. Tehát ne m értem esetenként ezt a hisztériát. Vajon mit akar elfedni ezzel az ellenzékbe került korábbi kormányzó párt? Mert valahol nem érzem azt az átütő erőt, amit a magyar termőföld érdekében akarnak kifejteni. Egy kicsit kilóg a lóláb, úgy érzem. Várom a válas zát. ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Szanyi Tibor államtitkár úr válaszol. DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Valóban, jómagam is ú gy gondolom, hogy itt a képviselő úr által fölvetett aggodalmak meglehetősen valósak, hiszen a napi sajtó most már pár hete tényleg attól hangos, hogy mindenféle aljas vádaskodások folynak, hogy ki akarja, ki nem akarja eladni a magyar földet. Ez valóban e gy jó téma. Már csak azért is jó téma, mert a magyar lakosságnak csak egy töredéke rendelkezik földtulajdonnal, és mindazok, mindazon sok millió magyar állampolgár persze kellően riogatható, akik egyébként ebben a dologban maximum érzelmileg illetékesek. D e ha egy kicsit jobban belenézünk a dolgokba, akkor azt is látjuk, hogy azért van itt egypár probléma, aminek az elfedését valóban jól szolgálhatja egy ilyen kampány. Ilyen problémának tekintem azt, hogy az ország EUcsatlakozása tekintetében még hátra van egy nagyonnagyon komoly munka. Azért mondom, hogy hátra van még egy nagyonnagyon komoly munka, mert ennek a négyéves időarányos részletét az előző kormány, enyhén szólva, elfelejtette elvégezni. Nem akarok számokkal dobálózni, de tényleg vastag dossziék ra tehető azon iratok száma, amelyek azt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság EUkonformitása megteremtése tekintetében hihetetlen, hogy micsoda lemaradások vannak. Ezen a ponton még azt is meg kell jegyeznem, hogy a napokban meglehetősen egyszerű módszerekkel sikerült mintegy fél évvel lerövidíteni például a SAPARDprogramon belül az addig számítható időt, hogy mikor áll ez valóban a gazdák, a gazdálkodók rendelkezésére. Végezetül annyit szeretnék még elmondani, hogy az kiabál, akinek a háza ég. Ez azért érdek es közmondás jelen pillanatban, mert Magyarországon két olyan történelmi periódus van a rendszerváltozás óta, amikor megnyíltak részben vagy egészben a kiskapuk a külföldiek földvásárlása előtt. Mint tudjuk, ez '90 és '94 között volt, illetve az Orbánkorm ány kötött egy olyan