Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 25 (11. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter:
297 fejlesztésének e setében is. Rövid távú, rossz megoldások, átláthatatlan kapkodás helyett mi hosszú távú, kiszámítható, átlátható, jó megoldások meghozatalát tudjuk csak támogatni. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Vártam a tisztelt képviselőtársaim jelzését most is. Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében megadom a szót Juhász Ferenc honvédelmi miniszter úrnak. Miniszter úr, öné a szó. JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor először megkaptam Simicskó úr jelzését, ami arról szólt, hogy a közpénzek elherdálásáról kíván itt napirend előttit tartani, azt gondoltam, hogy miért nekem mondja, miért nem a legfőbb ügyés znek. Hiszen a részletes beismerő vallomások helye nem feltétlenül itt, a parlamentben van. (Taps, derültség a kormánypártok soraiban.) De aztán rájöttem, hogy nem erről van szó, hanem valóban, a címzett én vagyok, egy olyan ügyben, tisztelt képviselőtársa im, amit itt és most, őszintén mondom, meg kell köszönnöm Simicskó képviselő úrnak. Hiszen mindenekelőtt: 1. lehetőséget ad nekem arra, hogy elmondjam, hogy ennek a beszerzésnek, ennek a vásárlási szándéknak mi volt az előzménye; 2. hogy bemutassam röviden azt, hogy milyen örökséget örököltünk önöktől; 3. hogy felhívjam a figyelmüket arra a másodlagos politikai üzenetre, ami Simicskó képviselő úr mondandójában nem hangzott el, de a vájt fülűek pontosan érzik - aki nem, annak majd én szeretném elmondani. (Mo raj az ellenzék padsoraiban.) Mindenekelőtt a tények: a német haderő, kedves képviselőtársaim, úgy döntött, hogy leszerel néhány alakulatot, és a haditechnikai eszközei egy részét fölajánlotta Lengyelországnak, más részét Csehországnak, a harmadik részét M agyarországnak. Ezek közé tartozik 497 darab használt tehergépjármű, amiket felajánlottak a magyar kormánynak. A Magyar Köztársaság előző kormánya a kollégiumi ülésen - ami a Honvédelmi Minisztériumban a legmagasabb döntéshozó fórum - először úgy döntött, hogy vizsgáljuk meg. A vizsgálat után úgy döntött, hogy vegyük meg - közbeszerzési eljárás nélkül, képviselőtársaim! (Zaj.) Az új kormány, amikor bekerült a parlamentbe, illetve a helyére került, akkor konzultáltam a miniszterelnökkel, aki azt mondta, hogy közbeszerzési eljárást szeretne kérni. Tájékoztattam arról, hogy a német fél sürget. Ezért abban a kompromisszumos megoldásban maradtunk, hogy a honvédelmi bizottságtól kérünk egyfajta felhatalmazást, éppen az átláthatóság, éppen a transzparencia okán, ké pviselőtársaim. Azaz, míg önök úgy döntöttek volna, hogy ezt suttyomban megvásárolják, mi úgy döntöttünk, hogy bemutatjuk önöknek azt a feltételrendszert, ami alapján vásároljuk; egyszerűen azért, mert úgy gondoltuk, hogy ez így korrekt és így normális. A honvédelmi bizottság ülésén, tisztelt képviselőtársaim, valóban elmondtam azokat a körülményeket, amelyek indokolják a vásárlást. A nagy probléma az, hogy ellentétben képviselőtársaimmal, az elmúlt négy év modernizációja a Magyar Honvédségben egy teljes ös szeomlást jelent. Készültem táblázatokkal. Tisztelettel megmutatnám azt, hogy önök mit vásároltak modernizáció címén az elmúlt négy esztendőben. Tisztelt képviselőtársaim, meg fognak döbbenni: semmit. Ezt a modernizációs programot, azt gondolom, némiképpen segíti, ha olyan járműveket vásárolunk, amelyek mozogni képesek. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nem több, mozogni képes! Ez a segélyszerű felajánlás egyébként a tényleges forgalmi érték 25 százaléka közötti járművenként, amit a honvédség leellenőr zött, ami lábon képes Németországból hazajönni, képviselőtársaim. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Nos, ezekre a gépekre mondtuk és kértük