Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 19 (10. szám) - A Magyar Köztársaság 2001. és 2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
245 tesz. Vagyis osztatlan tulajdonú földek adásvétele és bérbe adása esetén egyfelől az elővásárlási sorrendiségből történik a kivétel, másfelől a Ptk. tesz kivételt. A kivételezett törvényi állapotban a helyzeti előnyben lévő kivételezett földhasználó kap szabad rendelkezési jogot a tulajdo nosokkal szemben. Alkotmánysértő a tulajdonos kárára történő törvényi kivételezettség. A törvénymódosítás (4) bekezdése lehetővé teszi a haszonbérlő számára a termőföld alhaszonbérletbe adását. Ennek a lehetőségnek az érdekében egyidejűleg a Ptk. vonatkozó módosítása is benyújtásra került. Ennek a módosításnak az elfogadása ugyancsak törvényes lehetőséget biztosít az elővásárlási sorrend és elővásárlási jog kijátszására. A kijátszás legegyszerűbb módja, hogy a megfelelő elővásárlási kondíciókkal rendelkezőv el alhaszonbérleti szerződést kell - csupán megfelelő időben - kötni. A módosítási tervezet (5) bekezdése a haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartamát az eddigi tíz évről húsz évre emeli. Ismerve a tizenöt év használatához kötött elbirtoklási szabályo zást, ismerve az osztatlan közös tulajdonú földeknél tudatosan előidézett tulajdoni és tulajdonosi rendezetlenséget, elfogadhatatlan az elbirtoklás szándékával benyújtott, a tulajdonosi jogokat sértő haszonbérleti időtartam duplájára emelése. (15.00) (Az e lnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Sajnos a kilenc bekezdésből álló törvénymódosítási előterjesztés utolsó bekezdése is tartalmaz szakmailag elfogadhatatlan elemet. A birtokösszevonási célú adó- és illetékmentes földcser ék körében az állattenyésztő telepek földszükségletét kielégítő földcseréket csak erős korlátozó rendelkezésekkel lenne szabad beemelni. Nemzetgazdaságilag nem indokolt ugyanis a külföldi tulajdonú állattartó telepek spekulációs célú befektetőit további sp ekulációkban törvényileg támogatni. Közhelyszámba megy, de szabad legyen megismételnem, Magyarország Európa azon országa - Dánia és Írország mellett , ahol az ország kétharmada mezőgazdasági művelésre alkalmas. Magyarország szántóföldminősége egyedülállóa n a legjobb Európában. Ezeknek a közismert tényeknek a birtokában elmondhatjuk, hogy az új kormány által beterjesztett, termőföldről szóló törvény módosításában nem tükröződik ennek a nemcsak nemzeti kincsnek, hanem egyúttal világkincsnek a védelme. Az elm ondottak rezüméjeként megállapítható, hogy a törvénymódosítás kilenc bekezdéséből hét a magyar paraszt földhöz jutását lehetetlenné tevő szabályozást kívánja törvényerőre emelni, továbbá az osztatlan közös tulajdoni formában lévő 1,5 millió hektár termőföl d elbirtoklásának jogtechnikai előkészítését törvényesíti. A törvénymódosítást benyújtó pártok földbirtokpolitikai szándékát, mármint a termőföldnek a zárt körben kialakított nagybirtokos és nagytőkés réteg kezében koncentrálását a benyújtott törvénymódos ítás kiválóan szolgálja. A törvénynek a parlamenten áterőszakolt módosítása után a feudális, inkább délamerikai, mint európai birtokszerkezet kialakítása gyors ütemben megvalósítható. Ezért a Fidesz Polgári Párt a törvénymódosítást nem támogatja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Két percre szót kért Szanyi Tibor államtitkár úr. Öné a szó! DR. SZANYI TIBOR földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Nagyon szépen köszönöm a szót, e lnök asszony. Tekintettel arra, hogy a termőföld kapcsán itt már több hozzászólás elhangzott, úgy gondolom, néhány pontosító szót érdemes erre a kérdéskörre áldozni. Csak a történeti hűség kedvéért jegyzem meg, hogy Magyarországon volt olyan időszak a rend szerváltozás óta, amikor külföldiek vehettek földet - ez egy konzervatív kormány idejére esett ,
