Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - NÉMETH ZSOLT (MDF):
163 albérleti díjat lehetne fizetni. Ha a lakhatás mellé tesszük még az étkeztetés támogatását, a hajléktalanoknak is járó rends zeres szociális segélyt, elgondolkodtató, hogy egy hajléktalan ellátására havonta a minimálbér legalább kétharmad részét költi az állami költségvetés. A hajléktalanok nagy része rokkant- vagy időskori nyugdíjas, közel kétharmad részük rendelkezik rendszere s jövedelemmel. A ma működő ellátási rendszer kevéssé hatékony, és csak átmeneti megoldásokat kínál. A hajléktalanok ellátása nagyon összetett feladat, amelyet az önkormányzati és állami segítségnyújtás ellenére sem sikerült megoldani. A korábbi kormány el készítette a hajléktalanok ellátási rendszerének áttekintését, előkészítette a szükséges költségvetési terveket. Néhány megállapítást idézek ebből az összefoglalóból. (Olvassa.) A hajléktalanság okai összetettek, a hajléktalanok helyzete nagyon különböző. A hajléktalanszállókon lakók egynegyed részének van munkahelye, ugyanakkor összesen 47 százaléka rendelkezik valamilyen munkajövedelemmel, 46 százaléka, közel a fele életkora vagy állapota miatt nem munkaképes. Mindössze 7 százalékra tehető azok aránya, ak ik valamilyen ok miatt - viselkedési, beilleszkedési problémák, szakképzettség, munkahely hiánya - nem végeznek munkát. Ezek zöme a 18 és 25 év közötti fiatalok közül kerül ki, akik sajnos egyre nagyobb számban jelennek meg az utcákon, hajléktalanszállókon . Ezen fiatalok nagy része szenvedélybeteg, többségük gyermekintézményekből került az utcára, annak ellenére, hogy a gyermekvédelmi törvény 24 éves korig teszi lehetővé a fiatalok intézményi ellátását, továbbá életkezdési támogatást kaphatnak a lakhatási l ehetőségek biztosítása érdekében. Ezen fiatalok, általában a szenvedélybetegek speciális ellátása egyre nagyobb gondot jelent. Ilyen típusú intézmények létesítésére sajnos kevesebben pályáztak, mint amekkora lehetőséget a pályázatok kiírásával nyújtott az előző kormány. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a költségvetés tervezésekor vegyük figyelembe a már elkészült terveket, az ellátási rendszer hiányosságait. Fontosnak tartom, hogy folytatódjon az a program, amely a hajléktalanok számára képzé st, tréninget és munkalehetőséget tud biztosítani. (22.20) A szociális bérlakásprogramhoz kapcsolva a munka mellett a lakhatási lehetőségeket is biztosítva nagyon nagy előrelépést lehetne tenni. Örömmel támogatnánk egy olyan előterjesztést, amely a hajlékt alanok ellátásának új formáihoz biztosítana költségvetési forrást. Számításaink szerint a következő években a hajléktalanellátás intézményrendszerének továbbfejlesztése évente 34 milliárd forint többlet költségvetési támogatással oldható meg. Összefoglalv a, a hajléktalanság összetett társadalmi probléma, amelynek okai között szerepelnek gazdasági okok is, de nem kizárólag gazdasági okok miatt növekszik a hajléktalanok száma. A családok szétesése, a válások mind a fiatalok, mind az elvált, a lakásból kikerü lő családtagok, elsősorban az apák esetében kiemelten fontosak a hajléktalanná válásban. Sajnos a szenvedélybetegség, az ebből fakadó szocializációs problémák is igen gyakran szerepelnek a hajléktalanságot előidéző tényezők között. Mi kiemelten fontosnak t artjuk, hogy a családok működését segítsük, folytatódjanak azok a programok, amelyek életviteli, közösségi és közvetlen önkéntes segítséget nyújtanak még a krízishelyzet kialakulása előtt a családoknak. Mivel azonban ez a határozati javaslat ezen szemponto kat nem tükrözi és nem akarja megvalósítani, ezért a határozati javaslat számunkra elfogadhatatlan. Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Hozzászólásra következik Németh Zsolt képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő úr. NÉMETH ZSOLT (MDF) :
