Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz):
124 Köszönjük szépen. Szabó Zoltán képviselő úr következik... Mivel nincs itt a teremben, Kuzma Lászlót kérem felszólalásra. KUZMA LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólítást kaptunk Horn Gábortól, ho gy egy rövid törvénymódosításról illik röviden beszélni. Azt gondolom, egy ilyen horderejű törvénymódosítást igazán biztonsággal és körültekintően meg kell tárgyalni annak érdekében, hogy jó módosítás születhessen. A másik megjegyzésem a hasonlóan rosszmáj ú megjegyzésre, hogy igen, jelentem, elolvastuk a törvénymódosítást, és ennek szellemében, ezek alapján állítottuk össze a mi javaslatainkat. Többször hallottuk azt a kifejezést, hogy tervezhetőség és kiszámíthatóság - ezt ígérte az MSZPSZDSZkormány. Ezz el szemben a törvénymódosítás ennek ellenkezőjét állítja némely helyen, hacsak nem kívánjuk a szokásostól eltérően definiálni a kiszámíthatóságot. A kiszámíthatóságnak egyik fő eleme a tanév hossza. A módosítás szerint nem tervezhető, hiszen kikerül a java slatból a 185 nap mint deklaráltan a tanév hosszát jelentő időtartam. Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az iskolák többsége még ma is meghatározott időkeretekben dolgozik. Az időrend legkisebb egysége a tanóra. Érdekes szóhasználat a pedagógiában, egy ta nórát 45 percig tartunk; ez egy nagyon jól definiált időhossz. Aztán nagyobb egység a nap. Itt már iskolánként változik a helyzet, attól függően, hogy mi módon kívánjuk túlterhelni a mai magyar ifjúságot. A következő nagyon komoly időkeret az év. Itt van m a a legnagyobb bizonytalanság. A többi az év kivételével jól meghatározott. A tanév szorgalmi ideje, aminek hossza pillanatnyilag a törvényjavaslat szerint bizonytalan, határozza meg leginkább, hogy a pedagógiai programok teljesíthetők, illetve nem teljesí thetők. Mert, mint korábban mondtam, a pedagógusok alapvetően időkeret alapján és időkeretben teljesítik a saját feladatukat. Miért ez a bizonytalanság? Az eltérés - mint ahogy korábban hallottuk - nem két nap. Ha végigszámoljuk és pontosan megnézzük ezt, akkor a tanév kezdése nagyon jól definiált időpont, hiszen szeptember első munkanapját említi a törvénymódosítás. Szeptember első munkanapja e szerint két nap rövidüléssel járhat maximálisan. A tanév vége már sokkal pongyolábban megfogalmazott időtartam: e z június második hetének péntekje. Ez öt nap veszteséggel járhat - hadd ne részletezzem, hogy miért. Tehát ha a kettőt összeadjuk, akkor szélső esetben a tanév hossza akár hatnyolc nappal is rövidül. Itt kell megemlítenem, hogy a pedagógiai programok és a központi programok alapvetően időkeretet határoznak meg az ott megfogalmazottak teljesítésére, és e szerint dolgozunk mi az iskolában. Tehát ahhoz, hogy valamely feladatot ellássunk, bizony időkeretre van szükség. Nagyon jól tudom, hogy vannak különböző k épességű tanulók, különböző képességű csoportok, ahol esetleg ettől el lehet térni. De itt abból kell kiindulni, hogy mindenki számára elvégezhető legyen a pedagógiai programban meghatározott feladatsor. Ezért aggódom akkor, amikor egy törvényben deklarált időkeret rövidülhet, ezáltal a tanulóifjúság túlterheltsége nő. Van egy pont, amiben mind a pedagógusok, mind a politikusok teljes mértékben egyetértenek: ez pedig az, hogy a mai magyar ifjúság túlterhelt. Túlterhelt tananyagban, amit minden körülmények k özött csökkenteni kell, és nem hagyhatunk a törvényben egy olyan összefüggést, amely éppen a túlterheltség irányába hathat. (19.30) Tisztelt Képviselőtársaim! A bizonytalanság okozta helyzetben fennáll a veszélye annak, hogy a törvénymódosítás eredményképp en eltűnik az őszi szünet. Akkor volna igazán megnyugtató ez a törvénymódosítás, ha benne foglaltatna, hogy a tanévben négy darab szünet van, és egy szünet legrövidebb időtartama legalább három nap. Ha a törvény szabályozná és nem miniszteri hatáskörben le nne szabályozva, hogy a szüneteket mikor kell kiadni, akkor talán biztosítva lenne az őszi szünet megléte a jövőben.
