Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
109 szolgálja, hogy az iskolák közötti különbségek nemhogy n em csökkenni, hanem növekedni fognak az elkövetkező időszakban. Ha ezek növekednek, tisztelt képviselőtársaim, akkor az esélyegyenlőtlenségek is növekedni fognak. Sosem kaptunk értelmes választ arra, hogy ettől a módosítástól miért fog csökkenni az esélyeg yenlőtlenség Magyarországon. Hogyan fognak működni egyáltalán az országos mérések, hogyan lesznek a felvételik, mit fognak csinálni például a szerencsétlen tanárok a középiskolák első évfolyamában, amikor megérkeznek a gyerekek, akik persze mindenütt külön böző iskolából érkeznek. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon súlyos gond. Mindezen túl a beterjesztett törvénytervezet újraindítja a vitát az iskolaszerkezetet érintő kérdésekben. Az elmúlt négy év legnagyobb eredménye volt, hogy sikerült valamelyest stabilizál ni a nyolcosztályos iskolaszerkezetet Magyarországon. Ha most alaposan elolvassák a törvénytervezetet, az azt tartalmazza, hogy iskolatípusokra különböző kerettanterv készülhet. Ez azt jelenti, hogy az a fajta szerkezet, ami most van, és amit erősíteni pró báltunk az elmúlt négy évben, a nyolcosztályos iskolára épülő iskolaszerkezet, az veszélybe kerül és gyengülni fog. Tisztelt Képviselőtársaim! A világon sokféle iskolaszerkezet van - 8+4, 6+6, 4+8 , de olyan nincs a világon, ahol mindez a sok forma egysze rre működik; és azt hiszem, hogy ez nagy gond. A szociáldemokrata értékeket valló skandináv országokban például 89 évig tartó egységes iskolarendszer működik, és az MSZP sokkal inkább ehhez áll közel, én azt gondolom, legalábbis az elmélet szerint, de az MSZPSZDSZkormányzások során mindig a nyolcosztályos iskolarendszer szétbomlasztása és meggyengítése következik be. Azt hiszem, hogy önmagában ez a fajta bizonytalanság, ami az iskolaszerkezet kérdésében van, vezet el az iskolák nagyon nagy fokú szegregác iójához, amit egyébként mindannyian bajnak látunk. Mondjuk ki mindannyian, hogy gyerekellenes teret nyitni az iskolák parttalan különbözőségének, ez kizárólag annak a társadalmi elitnek kedvez, amely számára elérhető és megvásárolható a minőségi oktatás. E z, még egyszer mondom, kizárólag egy szűk elit képviseletére képes törvénymódosító javaslat. Tisztelt Képviselőtársaim! A tanítási napok kérdése sem növeli a biztonságot az iskolákban. Ugyanis a kerettantervben 185 napra vonatkoztatva van meghatározva, hog y mit kell, mit kellene az iskolákban megtanítani. Ez a 185 nap kimarad a törvényből, egykét helyen benne van még, de ezt ki lehet majd szedni onnan, tehát ez igazán nem gond. A gond az, hogy a tananyag megmarad, amit meg kellene tanítani, viszont a napok számával nem tudjuk, hogy mi lesz, az csökkenhet is. Abban mindannyian egyetértünk, ellenzéki, kormánypárti képviselőtársaim is úgy gondolják, hogy bizony a gyermekek napi terhelését csökkenteni kell. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha csökkentjük a tanév hoss zát, de megmarad a megtanítandó tananyag mennyisége, akkor a napi terhelés nem csökkenhet, hanem ha ugyanazt a tananyagot kevesebb tanítási nap alatt kell megtanítani, akkor bizony ez növekedni fog, kevesebb idő marad ismétlésre, gyakorlásra, és azt gondol om, hogy ezt mindannyian nagy gondnak látjuk. A tanév hosszával való játékra az is teret kínál, hogy nem teljesen értelmezhető, legalábbis számomra nem, hogy mit jelent az, hogy június második hetének utolsó munkanapján. Nem tudom például, ha június 1je v asárnapra esik, akkor az most június első hetének számít, vagy pedig az már június második hete. Az Országos Köznevelési Tanácsról: elhangzott előttem szóló képviselőtársamtól, hogy az Országos Köznevelési Tanács a magyar közoktatásnak egy reprezentatív sz ervezete. Nos, tisztelt képviselőtársaim, az Országos Köznevelési Tanács egyáltalán nem reprezentatív szervezet, egyáltalán nem világos, hogy pontosan azok a civil, pedagógiával foglalkozó oktatási szervezetek hogyan, milyen mértékben, milyen súllyal rende lkeznek, milyen legitimitás, milyen társadalmi legitimitás áll mögöttük. Azt gondoljuk, hogy lehet növelni az Országos Köznevelési Tanács
