Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 16 (16. szám) - Magyar Köztársasági kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZEKERES IMRE, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
1057 Köszönöm. (Taps az MSZP so raiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Varga Lászlónak, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! A FideszMagy ar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében szólok, miután összekeveredtünk a számokkal és a lényeggel. A FideszMagyar Polgári Párt és a Kereszténydemokrata Szövetség az alapcélt helyesnek tartja, hogy Nagy Imre mártírhalálát egy érd emrenddel megörökítsük és méltó személyek kapják. Itt az alapkifogásunk változatlanul megáll. Az előterjesztés nem olyan helyről jött, amely méltó lenne arra, hogy bizonyítsa, hogy a mártírhalált halt miniszterelnöknek az utódjai is példát tudnak adni a ha zafias helytállásban és a nemzet függetlenségéért vívott harcban. Ez egy alapkérdés, amely nem Nagy Imre ellen, sőt Nagy Imre mellett szól; hanem inkább fel akarnánk emelni és meg akarnánk őrizni azt az emléket, amit Nagy Imre adott a magyarságnak. Ez az e gyik oka, és úgy érezzük, hogy tizenkét év után előhozva Nagy Imrét, ez inkább csak egy ok, hogy eltereljék a figyelmet éppen arról a személyről, aki ezen a téren nem mutatott méltó példát a magyarságnak. Ezért szükséges, hogy ha egy nagy történelmi személ yről megemlékezünk, akkor olyanok terjesszék elő, akik ebben a vonalban, a hazafias helytállásban, a nemzet függetlenségéért vívott harcban személyesen példát adtak, illetve történelmi adatokkal igazolják. Nem utolsósorban az az indokolás, hogy olyan szemé ly is kaphatja, aki a párbeszédekben, a társadalmi békében, a rendszerváltozásban valami eredményt adott, ez olyan tág és olyan széles, hogy alig bizonyítható, és a pártoknak a küzdelme lesz (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hog y kinek melyik vonalán harcolt az illető. Tehát én azt mondom változatlanul a FideszMagyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében, hogy az előterjesztő és a miniszterelnök méltatlan arra, hogy a Nagy Imreérdemrendet bárkinek kioss za. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr, bár a hozzászólása nem ehhez kapcsolódik. Én felhívnám a további felszólalni kívánóknak a figyelmét arra, hogy jelen szakaszban arról vitatkozunk, hogy a kitüntetések s záma tizenöt legyen vagy pedig ötre csökkenjen évente. Kérem, hogy ehhez legyenek olyan kedvesek konkrétan hozzászólni. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szekeres Imrének, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárának. Parancsoljon, öné a szó. DR. SZEKERE S IMRE , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A módosító javaslat figyelemreméltó, ugyanis azt a szándékot tükrözi az ellenzék oldaláról is, hogy Nagy Imre emlékét különösen magasan és nagyon nagy tisztelett el kezeljük, ezért én ezt a javaslatot megfontolandónak tartom. Mégis most Hegyi Gyula képviselőtársammal értek egyet, hiszen adósságot törlesztünk, de szeretném ugyanazt az álláspontot megerősíteni, amelyet Hegyi képviselő úr is mondott: a későbbiek során , amikor már a történelem és a kor kötelezettségei alól felszabadulunk, csökkentsük ennek a számát. Varga képviselő úr felszólalására két mondatban szeretnék válaszolni. Sajnálom, hogy a képviselő úr nem emlékszik arra, hogy alig négyöt évvel ezelő tt a Magyar Országgyűlés törvényt alkotott Nagy Imre emlékéről. Nem először foglalkozik tehát az Országgyűlés az ő emlékével, hanem immár másodszor. Azt rendkívül sajnálom, hogy akkor egyébként kezdeményezésünk ellenére a parlament összes frakciója nem tám ogatta a javaslatot, csak néhány olyan képviselő volt a
