Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - BOTKA LAJOSNÉ, az oktatási és tudományos bizottság előadója:
102 BOTKA LAJOSNÉ , az oktatási és tudományos bizottság előadója : Kösz önöm a szót, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási és tudományos bizottság 2002. június 12én megtárgyalta a közoktatásról szóló '93. évi LXXIX. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság döntése szerint 11 igen, 10 nem szava zattal általános vitára alkalmasnak tartja a benyújtott törvénymódosítást. A bizottsági ülésen több mint két és fél órás vitában igen nagy aktivitással tárgyalta az előttünk levő törvénymódosításról szóló javaslatot. A módosítás időszerűségét az ellenzéki képviselőtársaink sem vitatták. A többségi véleményalkotók a módosítást indokoltnak, mértéktartónak, szükségesnek és szakmailag megalapozottnak tartották. A módosításban megjelenő változtatások a kormány programjával összhangban négy területen jelennek meg , a kerettantervvel összefüggő, a tanév kezdésével és befejezésével kapcsolatos, az Országos Köznevelési Tanács további jogállásával, valamint a pedagógusok alkalmazásával összefüggő területeken fogalmaz meg módosításokat. A bizottság kormánypárti többsége támogatta, hogy a kerettantervre vonatkozó szabályok olyan módon változzanak meg, hogy a kerettanterv kötelezettsége szűnjön meg. Nem módosul a kerettanterv, ugyanakkor továbbra is változatlanul érvényes az iskolatípusonként eltérő kerettanterv. Nem módos ul a kerettantervi követelmény sem. Akkor mi a változás lényege? A változtatás lényege, hogy míg a jelenlegi hatályos szabályok és rendelkezések alapján a kerettantervtől való iskolai intézményi eltérésre egyetlenegy lehetőség van, mégpedig a miniszter egy edi engedélye, addig a jövőben az eltérés lehetőségét az iskola, az adott iskola és az adott iskola fenntartójának hatáskörébe utaljuk. A kormányprogramban a jogbiztonságot, kiszámíthatóságot, stabilitást és szakszerűséget is megfogalmaztuk. (17.40) Ennek az elvárásnak felel meg a bizottság többségi véleménye szerint a tanév kezdésének és a szorgalmi időszak befejezésének törvényi megfogalmazása. A többségi vélemény támogatta, hogy ezentúl törvényi garanciával minden tanévkezdést szeptember első munka napjához kössük, a szorgalmi időszak befejezését pedig június második hetének utolsó munkanapjához. Úgy ítéljük meg, ez kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszi a jövőben a törvényi garanciával együtt a tanév szervezését. Különösen fontosnak és támogatásra érd emesnek tartjuk az Országos Köznevelési Tanács jogállásának módosítását, mégpedig a tekintetben, hogy minden olyan kérdésben, amely az oktatás stratégiai változását jelenti, immár szakmai garanciaként az Országos Köznevelési Tanács egyetértését, azaz vétój ogát a törvény biztosítsa. Ezzel a szakmaiság garanciáját is szeretnénk törvényi szintre emelni. Ezen a ponton jelentős volt a többségi és a kisebbségi vélemények közötti eltérés. A pedagógusok foglalkoztatásával összefüggő módosítások váltották ki a legke vesebb vitát. Fontos és támogatandó módosításnak tartottuk az idegen nyelven és az idegen nyelvet tanító pedagógusok alkalmazására tett módosító javaslatot, miszerint 2006. szeptember 1jéig lehetőség van e területen nyelvvizsgával tanítani. Nem örülünk a módosításnak, de szükségesnek tartjuk, ha az iskolák törvényszerű működését szeretnénk garantálni. Nem örülünk, mert továbbra sincsenek nyelvtanárok, akik a mai pedagógusbérekkel és alkalmazási feltételekkel inkább az iskolát választanák munkahelyül. Külön ösen támogatjuk a kötelező óra eltörlését, márminthogy a 2000. szeptember 1jei 20 százalékos béremeléshez kötött 10 százalékos kötelező óra eltörlését, annál is inkább, mert ez a bevezetett kötelező óraemelés valóságos feladatot nem jelentett és a bevezet ést is elodázta. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Úgy gondoljuk, hogy ezzel a módosítással és az 50 százalékos alapbéremeléssel együtt a pedagógusok szakmaisága, a közoktatás minőségének a fejlesztését valóban szolgálja.
