Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 16 (16. szám) - Selmeczi Gabriella (Fidesz) - a környezetvédelmi és vízügyi miniszterhez - "Tervezi-e felülvizsgálni és megszigorítani a PVC előállításának, illetve a kábelgyárak létesítésének és működésének szabályait?" címmel - SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár:
1010 SELMECZI GABRIELLA (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Biatorbágy lakossága a közelmúltban aggodalommal fogadta azt a hírt, ame ly szerint egy külföldi tulajdonú kft. kábelüzem építésébe kezdett a település határában, természetvédelmi területei közelében. Félelmük azon alapul, hogy az adatviteli kábelek gyártása során a környezetre és az emberi egészségre káros rákkeltő anyagok ker ülhetnek a környezetbe. Egy lakossági fórumon a cég képviselői elmondták, hogy a kábelgyár létesítéséhez önmagában nem szükséges környezetvédelmi hatástanulmányt készíteni, ennek szükségességét pusztán a terület nagysága indokolja. A cég által készíttetett előzetes környezeti hatástanulmány csak további kételyeket ébreszt. A kábelek bevonata 70 százalékban PVC lenne, amelynek alkalmazását Európa más országaiban - veszélyessége és az égetés során keletkező dioxinokra való tekintettel - fokozatosan csökkentik , és helyettesítését támogatják. (11.50) Bár a kábelgyár kapcsán a PVC előállításának veszélyességéről megoszlanak a vélemények, van, aki szerint az üzem működése nem rejt veszélyeket, a levegőbe kerülő káros anyagok koncentrációja nem éri el a megadott ha tárértéket, mások viszont aggódnak. Nem véletlen, hogy az európai uniós tagországokban egyre inkább szorítják ki a PVC gyártását és használatát. Véleményem szerint felül kellene vizsgálni a PVC gyártására vonatkozó előírásokat, ezen belül is a kábelgyártás ra vonatkozó jogszabályokat, és az EUs gyakorlatot figyelembe véve szigorítani kellene. Nem csupán az uniós előírások követése a cél, hanem mindannyiunk egészsége is. Tisztelt Államtitkár Úr! Tervezike felülvizsgálni és megszigorítani a PVC előállításána k, illetve a kábelgyárak létesítésének és működésének szabályait? Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Kis Zoltán államtitkár úr válaszol. DR. KIS ZOLTÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár : Kö szönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Asszony! A jogszabályok 1995től 1997ig folyamatosan ebben a tárgykörben mind a környezetvédelem, mind a természetvédelem irányába ebben a Házban olyan jogharmonizációs szabályozást nyertek, amelyet a tárgyalások lezárásával az Európai Unió el is ismert. A végrehajtási rendeletekben bizonyos átmeneti határidők biztosításával a magyar gazdaság is abba az irányba mozdul, hogy valamennyi európai uniós szabványt itthon, hazánkban is megf elelően alkalmazni lehessen. Ezt az Európai Unió is tudomásul vette. Az ok, ami a félelmet gerjeszti, jogos. Miért? Azért, mert nincs meg a bizalom. Az elmúlt negyven évben az volt a szokás, hogy valamit csinálunk, akkor megetetjük a néppel, hogy az miért jó, aztán kiderül, hogy rossz. Tudjuk, hogy mi volt 1986ban, a nem létező sugárszint folyamatosan csökkent Csernobilnál; a hatást látjuk. És ezt a bizalmatlanságot csak akkor tudjuk feloldani, ha egyrészt a nyilvánosságot biztosítjuk, másrészt olyan függe tlen szakértőkkel készíttetünk el hatástanulmányt, akiktől joggal várható el, hogy semmiféle gazdasági vagy lobbiérdeket az adott beruházás irányába nem végeznek. A középDunavölgyi környezetvédelmi hatóságtól kapott értesítés szerint nem adták ki erre a beruházásra az engedélyt, előírták a hiánypótlást, valamint egy független környezeti hatástanulmány elkészítését, amely nemcsak az ökológiai és a gazdasági részre terjed ki, nemcsak a környezetterhelést vizsgálja, hanem, ahogy ön is említette, az adott tér ségben egy ilyen beruházásnak az esetleg népességmegtartó erővel összefüggő részét is, ami nem környezetvédelmi közvetlenül, de végül is egy adott térségnek az életfeltételeit hosszú távon meghatározhatja. És ennek a hatástanulmánynak a birtokában fog majd dönteni a hatóság arról, hogy kiadhatóe egyáltalán az építési engedély a beruházásra.
