Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
65 kulturális, nyelvi önaz onosságát, identitását, hogy kisebbségi jogai az európai normák szerint maradéktalanul érvényesüljenek, és hogy szülőföldjükön boldoguljanak; támogatni az euroatlanti integráció, a NATO és az Európai Unió további bővítését, szomszédaink csatlakozását, hisz en éppen ez, az Európai Unió bővítése teszi majd lehetővé a nemzet újraegyesítését európai keretek között; és fontos feladata lesz a magyar külpolitikának, hogy a kétoldalú kapcsolatokban érvényesítse gazdasági érdekeinket, képviselje és gazdagítsa kulturá lis és tudományos értékeinket. Tisztelt Ház! Az új kormány számára a külpolitika kiindulópontját a nemzeti adottságok és érdekek mellett a nemzetközi feltételek jelentik, és ezek egy részében az elmúlt években lényeges változások történtek. (14.20) Magyaro rszág immár tagja a NATOnak és az európai uniós csatlakozás küszöbén áll. Előrehalad, és most úgy tűnik, hogy új lendületet is kap a NATO és az Európai Unió bővülése, az európai integráció mélyülése. S a harmadik, hogy egyetlen ország sem képes kivonni ma gát a globalizáció hatása alól; a globalizáció, amely egyaránt jelent lehetőséget és jelent nagyon komoly kockázatokat. Ezzel összefüggésben feladat, hogy Magyarország is képes legyen a nemzetközi közösség tagjaként válaszolni az új biztonsági kihívásokra. Meggyőződésem szerint ilyen nemzetközi feltételrendszerben csak úgy tudjuk elérni céljainkat, ha nagyon pontosan mérjük fel - és az utolsó milliméterig ki is használjuk - hazánk nemzetközi mozgásterét. Ezt a mozgásteret sem alábecsülni, sem túlbecsülni ne m szabad, mind a kettő komoly károkkal járhat. S nem is elég csak kihasználni a nemzetközi mozgásteret, de törekedni kell annak folyamatos bővítésére. Az is feltétel, hogy a külpolitikában együtt képviseljük a magyar érdekeket és az euroatlanti értékeket. Csak úgy tudjuk elérni a céljainkat, ha összhangot tudunk teremteni az integrációs, azaz az euroatlanti politika, a térségben folytatott, azaz a szomszédsági politika és a határon túli magyarság támogatása, azaz a nemzetpolitika céljai és törekvései között . Csak úgy tudjuk elérni a céljainkat, ha a nemzeti érdekek képviseletében nemzeti egyetértést, összefogást, egységet teremtünk; ha a külpolitika céljainak, törekvéseinek megfogalmazásában és végrehajtásában szerepet kapnak a gazdasági, a kulturális, a tud ományos élet tényezői, a civil társadalom és annak szervezetei. Csak úgy tudjuk ebben a nemzetközi feltételrendszerben elérni a céljainkat, ha a külpolitika korszerű nemzettudatra és korszerű európaiságtudatra épül. Szeretnék néhány kérdésről egy kicsit ré szletesebben is szólni, elsőként Magyarország európai uniós csatlakozásáról. Az új kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Magyarország 2004. január 1jétől a lehetséges legjobb feltételekkel legyen az Európai Unió tagja, és azért is mindent me g fogunk tenni, hogy az év végéig lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat. Építeni akarunk és építeni fogunk az európai uniós csatlakozási folyamatban eddig elért eredményekre, tiszteletben tartjuk az eddig született megállapodásokat. Ugyanakkor mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a csatlakozási folyamat lelassítása, lefékezése nélkül - ennek veszélyét is elkerülve , lehetőség szerint tovább javítsuk a csatlakozás feltételeit. Arra fogunk törekedni, hogy érvényesüljön az egyenlő elbánás elve, a je lenlegi és az új tagok egyenlőségének elve, a jogok és kötelezettségek azonosságának elve. Tisztelt Ház! Valamennyien tudjuk, hogy a csatlakozási tárgyalásoknak most talán a legnehezebb része következik, most kerülnek napirendre a költségvetési és támogatá si kérdések. Ezek tárgyalása során arra fogunk törekedni, hogy Magyarország pénzügyi pozíciói már a csatlakozás utáni első évben jobbak legyenek, mint a csatlakozás előttiek. A mielőbbi és minél több előnnyel járó csatlakozáshoz természetesen nem elég jól, nem elég hatékonyan, nem elég eredményesen tárgyalni; az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az ország felkészülésére, a lakosság felkészítésére, a csatlakozási követelmények maradéktalan
