Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - POKORNI ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
56 gyest, 20 százalékkal a családi pótlékot. A k onkrét ígéretek ebből a programból eltűntek, vagy olyan jelentősen fölpuhultak, hogy azok alapján már nem lehet számon kérni önöktől megvalósulásuk elmaradását. Az ön előterjesztéséből nem derül ki, ebből az anyagból nem olvasható ki, hogy a Béki Gabriella által megfogalmazott SZDSZes programot akarjáke megvalósítani, amely ellen korábban élesen tiltakoztak. Bizonyos nyilatkozatok egy éles családpolitikai fordulat rémét rajzolják a szemünk elé. A kormányprogramból nem derül ki, hogy a családi adókedvezmén y módosításának iránya és mértéke mekkora lesz, milyen lesz. Sajnos, jó okunk van azt hinni, hogy az ön kormánya a kedvezményezettek körének kérdése, látszatkérdése mögé bújva valójában a kedvezmények értékének csökkentését tűzte ki célul. Mi a kedvezménye k jelentős növelését tartjuk ma is alkalmas eszköznek arra, hogy támogassuk a családokat, támogassuk minél több új élet születését, a gyerekek megfelelő nevelését. Bármilyen szépek az ígéretek, ha számolni kezdünk, világossá válik, hogy a kormányprogramban vázolt családtámogatás összességében alatta marad még annak a mértéknek is, amit korábban ígértek, s végképp messze elmarad attól a mértéktől, amelyet mi szükségesnek tartottunk, kidolgoztunk és letettünk az önök asztalára. A harmadik ilyen fontos kérdés a munka becsületének, értékének az elismerése. A munka és adózás kérdéseivel kapcsolatos fejezeteket tekintve szomorúan azt látom, hogy a programban nincs semmi új vagy értékes, mert ami értékes benne, az nem új, ami pedig új, az nem tűnik értékesnek. (Der ültség a Fidesz és az MDF soraiban.) Mondhatnánk persze, hogy a kampányhoz képest ez nem lep meg bennünket, hiszen ön '96ban egyszer már kifejtette Surján Lászlónak írott levelében, hogy a választási programért nem a kormány, hanem a párt felelős, még akk or is, ha a vezetőket tekintve ez azonosságot jelent. Nos, ennek a szemléletnek pontosan megfelel az, ahogyan a választási program itt kormányprogrammá fordul. Korábban 3400 ezer új munkahely megteremtéséről, sőt velünk egyetértve, teljes foglalkoztatotts ágról beszéltek. Az előbbi mostanra egy általános ígéretté silányul, konkrét számadat, területi megoszlás bemutatása nélkül, míg az utóbbi egyszerűen eltűnt a programból. És nem találjuk sehol a 45 év felettiek munkához juttatásának eszközeit sem. A száz n ap programjában ön azt vállalta, sőt még itt is azt mondta, hogy a pedagógusok fizetését 50 százalékkal meg fogja növelni. Ebben a füzetben már nem ezt találjuk. Már csak a fizetés egy hányadát kitevő alapbér 50 százalékos emeléséről szól ez, de így szól a z önök miniszterjelöltje is ebben a kérdésben. A száznapos programban a közalkalmazottak bérének, fizetésének 50 százalékos idei emeléséről beszéltek. Ez ma már nincs sehol. Két évre elnyújtva kívánják ezt az ígéretet bevezetni. Nem erről volt szó. Korábba n azt gondolhattuk, hogy megváltozott az önök álláspontja a tudáshoz való hozzáférés bővítését illetően. Most azonban azt látjuk - korábbi nyilatkozataival ellentétben , hogy nem találjuk a programban azokat a pontokat, amelyek egyértelműen egy tudásalapú társadalom fölépítését szolgálják. Eltűnt a 10 ezer kollégiumi férőhely létesítésének vállalása. A diákhitel továbbvitelének vállalása helyett nyilatkozatokat hallunk, hogy erkölcstelen a diákhitel összegét emelni. Ön vállalta, hogy ingyenessé teszik a la kóhely és az iskola közötti utazást a diákok számára. Ez, tekintettel arra, hogy mi 60 százalékról 90re emeltük, nem egy gavalléros vállalás, de ennek sem látjuk a nyomát már ebben a programban. A diákok joggal mondhatják, hogy nem erről volt szó. (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Rövid türelmet kérek. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.) A pedagógus életpályamodell bevezetése helyett jelentős, 50 százalékos fizetésemelést vállalt ön. Ez már önmagában is jelentős, havi 10 ezer forintos visszalépést jelent. A programból azonban kiderül, hogy nem a fizetésekről, hanem csak alapbérről van szó. (Közbeszólás az MSZP soraiból:
