Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 12 (8. szám) - A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
459 A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvé nyjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. Az előterjesztést T/66. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/66/23. számon kapták kézhez. Megadom a szót Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak, a napirendi pont előa dójának, a napirendi ajánlás szerint húszperces időkeretben. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy személyes visszatekintéssel kezdjem miniszteri ex pozémat. Szeretném figyelmükbe ajánlani, hogy egy évvel ezelőtt, amikor a köztisztviselői törvényt benyújtotta az előző kormány az Országgyűlésnek, én kifejtettem a köztisztviselői életpályát megalapozó törvényjavaslat vitája során, hogy a köztisztviselők jogállásának szabályozása a közigazgatás jövője szempontjából meghatározóan fontos, mert a magas színvonalon működő közigazgatáshoz a politikai váltógazdálkodástól független, a mindenkori kormányhoz lojális, a változó feladatokra gyorsan reagáló, a törvény ességet feltétlenül tiszteletben tartó, szakmailag hozzáértő személyi állományra van szükség. A lojális köztisztviselői kar számomra nem azt jelenti, hogy szolgai módon működik, kiszolgáltatott, és csak abban érdekelt, hogy a mindenkori hatalom politikai m egrendelései alapján dolgozzon, hanem a magas szintű szakmai elvárásoknak megfelelően, munkájával alkotó módon szolgálja és támogassa a tágabb értelemben vett közösség és a mindenkori kormány szándékait. Ezt a megállapítást most is különösen fontosnak tart om hangsúlyozni, a kormányzati főtisztviselők és központi tisztek esetében, mert ők azok, akik a szakmai karrier csúcsát képviselik, és joggal tarthatnak igényt a "szakmai elit" minősítés kiérdemlésére. Mindezt az előző kormány idején megalkotott törvény n em alapozza meg, mivel a rendelkezések nem határoznak meg magas szintű szakmai követelményeket és egyértelmű garanciákat a főtisztviselők és a központi tisztek kiválasztásához. A kormány által most benyújtott törvényjavaslat ezt kívánja pótolni azzal, hogy az európai uniós államok gyakorlatával egyezően a főtisztviselői, valamint a központi tisztikarba történő bekerüléshez feladatuk jellegéhez igazodó, koherens és átlátható szakmai követelményrendszert határoz meg. Ebből szeretném kiemelni a közigazgatási s zakvizsgát, a legalább középfokú nyelvvizsgát és a közigazgatási gyakorlatot. A módosítás hatálybalépését követően csak az kaphat főtisztviselői kinevezést, aki közigazgatási szakvizsgával és legalább középfokú nyelvvizsgával és ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A közigazgatási szakvizsga előírását azért tartom fontosnak, mert magas szintű vezetési, szervezési, államháztartási, igazgatási, menedzsmentismereteket követel meg, amely egyébként a főtisztviselői feladatok ellátásához elengedhetetlen. A n yelvismerethez kapcsolódó követelményt, úgy gondolom, nem kell külön hangsúlyozni, mivel karnyújtásnyira vagyunk az Európai Unióba történő belépéstől, és csak nyelveket beszélő főtisztviselők lesznek képesek arra, hogy napi munkakapcsolatot tartsanak. Szin tén a szakmaiság erősítése jegyében kerül sor a legalább ötéves közigazgatási gyakorlat megkövetelésére, amely megfelelő garanciája annak, hogy csak az arra leginkább méltók lehessenek e szakmai elit tagjai.
