Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ (MSZP):
371 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Elsősorban még Bernáth Ildikó gondolataihoz szerettem volna hozzátenni és kiemelni ennek a törvénymódosításnak azt a lényegét, hogy igenis fontos a szakszervezeti tisztségviselők súlyának emelése. A két percem kevés arra, hogy hosszan polemizáljak erről, de remélem, hogy azoknál, akikről ön beszél, az 125 meg 8 fős kisüzemeknél előbbutóbb létrejönnek a települési szakszervezetek, amelyek őket képviselni fogják. Hiszen ebben a világban, ahová hala dunk, ez bizony elengedhetetlen. Azt hiszem, erről szól a mai vita, hogy igenis legyen egy olyan szervezet, amely érdemben tudja képviselni a munkavállalókat. Itt most áttérek arra, amit Sümeghy képviselő úr mondott. Igen, képviselő úr, ön már jövendöl, és azt mondja, hogy nem lesz. Én azt mondom, hogy mi vagyunk ebben a Házban néhányan, akiknek az emlékezete ennél egy picit hosszabbra visszanyúlik, és azt mondjuk, hogy önök '98 után szétverték, és nem volt, tehát most feltehetően lesz; mi azon fáradozunk, hogy legyen. Én megértem, hogy önök kísérletet tettek a jobboldali szakszervezetek létrehozására, ami nem jött be, nem sikerült, utána jöttek az üzemi tanácshoz fűzött furcsa reményeik. Itt csatlakoznék Filló Pálhoz; én azt mondanám önnek, de nem is kell h ogy mondjam, mert tudom, hogy ön is tudja: az üzemi tanácsoknak a törvény szerint egészen más a szerepük, egészen más a rendeltetésük. Önök kísérletet tettek arra, hogy ezt a helyzetet, amit a törvény valaha elrendezett, megváltoztassák, és megpróbáljanak az üzemi tanácsokból valami kvázi érdekegyeztető szervezetet csinálni, ami feltehetően nem működik. Egyetlenegy mondatot hadd tegyek hozzá befejezésül; tessék csak belegondolni, amit tettek a minimálbérrel: törvényerőre emelték, egyezkedjen a munkavállaló és a munkáltató, én pedig, a kormány, majd döntök, ha nem tudtok megegyezni. Döntött a kormány úgy, hogy a saját zsebét tömte mind a két oldalról. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra köv etkezik Béki Gabriella, a Szabad Demokraták Szövetségétől. Képviselő asszony, öné a szó. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Én nagyon röviden Őry Csaba megjegyzésére szeretnék reagálni; sajnálom, hogy nincs jelen. Számomra kevéssé fontos, hogy mikor indul egy érdekegyeztetés, hogy mikor indult egy párbeszéd, nagyságrenddel fontosabb, hogy eredményre vezet vagy nem. (16.00) Amiről Őry Csaba beszélt, az nyilvánvalóan arra példa, hogy ha volt is egyeztetés, nem jutott el konszenzusig; és ebből a szempontból megint mindegy, hogy kinek a hibájából. Én azt gondolom, hogy volt a tavalyi előterjesztésnek egy jelentős közös halmaza, amit konszenzussal el lehetett volna fogadni, ha a Fidesz nem annyira erőből politizál, mint ahogy ezt tette n égy éven keresztül. Többek között azért volt egy jelentős közös halmaz, mert EUs jogharmonizációs szempontok is motiváltak bennünket és mind a két oldalt, következésképp: igen, el lehetett volna kerülni ezt a fiaskót, amit a munka törvénykönyve akkori mód osítása előidézett, és el lehetett volna kerülni ezt a következményt is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kétperces felszólalásra következik Vargáné Kerékgyártó Ildikó, a Mag yar Szocialista Párt részéről. Képviselő asszony, öné a szó. VARGÁNÉ KERÉKGYÁRTÓ ILDIKÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Régi vita már ez a szocialisták és a Fidesz képviselői között az üzemi tanács kérdésében. Azzal senki nem vitatkozik, hogy tényleg úgy van, hogy lényegesen több a munkavállaló Magyarországon, mint a szakszervezeti tag, de ez önmagában