Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
353 abban az országban, ahol csak minden második ember, 5455 százaléka a munkavállalóknak tud dolgozni, elhelyezkedni, ha valaki elveszíti a munkahelyét, jelentős egzisztenciális, anyagi nehézségek közé kerül, ezért bizony megfélemlíthető, ezen eszközzel anyagi, egzisztenciális értelemben hátté rbe szorítható. Ezért ha ezen segíteni akarunk, kitörési pont a munkahelyek teremtése. Ha a munkavállalói pozíciókat ki akarjuk egyenlíteni, akkor új munkahelyek teremtésével kell kitörési pontokat Magyarországon teremteni. Az üzenetek között a következő, hogy mindannyiunk számára a hosszú távon is érvényesülő versenyképesség a fontos, szemben a rövid távon konfliktusra építő haszonszerzéssel. Fogalmazhatnám másképp is: azt szeretnénk, ha Magyarországon, aki ide jön befektetni, az a hosszú távú haszon remén yében, a sűrű apró fillér reményében jönne ide, és természetesen a munkabékére, az együttműködésre építené a hosszú távú versenyképességét. (14.30) Nem jó az, ha akár a szabályozásban, akár a kormányzati magatartásban olyan üzeneteket is fel lehet fedezni, amelyek, úgymond, azok számára is vonzerőt jelentenek, akik ma délkeletázsiai módon gondolnak Magyarországon foglalkoztatni, nem pedig az Európai Unióban is megkövetelt, az európai szociális víziónak, elgondolásoknak is alkalmas módon. A kiszolgáltatotts ág ellen tehát a versenyképességgel és a nagyobb gazdasági teljesítmény feltételeivel szeretnénk fellépni, úgy, hogy mindez tükröződjék a munkaerőpiacon, a kormányzati magatartásban és a szabályozásban is. A kormány az első ülésén felvette a párbeszéd fona lát, hiszen döntöttünk arról, hogy három találkozót kezdeményezve útjára indítjuk a párbeszéd intézményeiről szóló párbeszédet, hiszen úgy gondoljuk, hogy az országos párbeszéd fórumait is az érintettekkel való párbeszédben kell felépíteni. A három találko zó egyikére már sor került. A közszolgálat szakszervezeteivel találkozott miniszterelnök úr, hiszen a példamutatáshoz hozzátartozik, hogy ott, ahol a kormány a munkáltató, maga kezdeményezze, tegye meg az első lépéseket, és párbeszédben próbálja kialakítan i a stabil viszonyokat a közszolgáltatásban, a közszolgálatban. A már lezajlott találkozó az első száz nap programjáról, a szeptember 1jével megvalósuló 50 százalékos béremelésről és annak módjáról szólt, és egyetértésre vezetett. Egyetértésre vezetett ab ban is, hogy elhatároztuk, közösen hozzuk létre a közszolgálat egészére vonatkozó érdekegyeztető tanácsot, az érdekegyeztetés közszolgálati országos fórumát, úgy, hogy eközben fenntartjuk az elmúlt négy évben kialakult ágazati, szektorális egyeztetési form ákat mind a köztisztviselők, mind a szolgálati jogviszonyban lévők, mind a közalkalmazottak körében. Találkozóra kerül sor a napokban - és ez a második találkozó - az Országos Munkaügyi Tanács munkavállalói és munkaadói oldalának képviselőivel is. Ennek so rán mindkét féllel egyeztetni fogjuk a száz nap intézkedéseit, formálisan - az informális és szakmai egyeztetéseket követően - a munka törvénykönyvére vonatkozó távlati elgondolásokat. Természetesen szembe akarunk nézni az elmúlt négy év és az elmúlt tizen két év örökségével is, hogy honnan kell egy kormányzat stratégiáját érvényre juttatni. A tárgyalások során az országos érdekegyeztetés új és kibővített tartalmú fórumainak létrehozásáról is tárgyalni fogunk. E tárgyalások fognak keretet biztosítani ahhoz, hogy a partnereket közös fellépésre szólítsuk fel abban az értelemben, hogy teremtsünk a munka törvénykönyve átfogó, a mostani üzeneten túlmutató szabályozására, közös tripartit tárgyalására egy közös menetrendet, étlapot, amely étlap közös végrehajtása, a forgatókönyv közös végrehajtása keretében immáron lehetőségünk lesz az európai jogharmonizációs követelményeket meghaladó, a magyar specifikumoknak is megfelelő új jogi szabályozás kialakítására. Többek között annak megfelelő lépéseket szeretnénk tenni, a mely lépések a szakszervezetek új társadalmi szerepét segítik elő Magyarországon. Ez a mostani módosítás, ahogy az előadói beszédben is szerepelt, a legutóbbi, 2001es munka törvénykönyve módosításának részleges korrekcióját is tartalmazza azon témákban, a melyek nem
