Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 11 (7. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
351 már a családommal vasárnap bevásárlóközpont ban. Erre is igen komoly igény van, és az üzlet fogja azt eldönteni, hogy hosszú távon Magyarországon ez a szabályozás hogy fog működni. Természetesen ha az Európai Unióhoz csatlakozunk, úgy gondolom, hogy akkor majd újra végig kell gondolni ennek az egész kérdéskörnek a szabályozását. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Sok munkahelyen volt komoly vita a tekintetben, hogy mikor kell a munkavállalók számára délutános, illetve éjszakai pótlékot fizetni. Mi ezt a kérdést a törvényben szeretnénk korrekt módon rend ezni. Meghatározzuk, hosszú idő után bekerül a munka törvénykönyvébe az éjszakai, illetve a délutáni műszaknak a pontos megfogalmazása, és a jövőben, amennyiben a munkavállaló akár egy vagy két órát is dolgozik ebben az időszakban, akkor arra az egy vagy k ét órára is megilleti őt a délutános, illetve éjszakai pótlék. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy befejezésül idézzek egy mondatot a legutóbbi parlamenti vitából, ami végigkísérte aztán az egész, igen éles és sokszor személyeskedő vitát is itt, az ország Házában. (14.20) Széchenyi Hitel című művében írja: "A jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve." Igen, tisztelt képviselőtársaim, valóban így van, a jól elrendelt munka a nemzeti gazdaság talpköve. Mi azon leszünk, hogy Széchenyi mon data a gyakorlatban is valósággá váljék, hogy a magyar munkavállalók ugyanolyan jogokat és kedvezményeket élvezhessenek, mint Európában bármelyik munkavállaló. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar munkások, munkavállalók bére elinduljon, és előbb vag y utóbb utolérje az európai béreket. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar munkavállalók is ugyanolyan polgárai legyenek az országnak, mint amilyen boldog polgári középosztályt képzelt el az előző kormány az ország többsége számára. Mi úgy gondoljuk, hogy ebbe a bizonyos polgári középbe a tisztességes munkát végző magyar munkásemberek is bele kell hogy tartozzanak. Tehát szeretnénk ezen az úton végigmenni, szeretnénk tisztességes és jól működő érdekegyeztetést a munkahelyeken, ágazati szinten és ország os szinten egyaránt. Nagyon bízom abban, hogy ha ezt a javaslatot elfogadja a tisztelt Ház, akkor előrelépünk. Előrelépünk több tekintetben, hiszen a munkavállaló kiszolgáltatottsága csökkenni fog. Nem oldunk meg ezzel persze minden kérdést - ez még a köve tkező évek feladata lesz, hogy tételesen minden problémát meg tudjunk oldani , de előre tudunk lépni. És úgy tudunk előrelépni, igen tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a tisztességesen gondolkodó munkáltatókat sem hozza hátrányos versenyhelyzetbe, tehát a zt hiszem, az egyensúly helyreáll a munka világában. Mi azon leszünk, hogy a következő négy esztendőben ez az egyensúly egyre erősebb legyen, és a munka világát érintő döntésekbe érdemi beleszólása legyen a szakszervezeteknek és a munkaadóknak egyaránt. Ké rem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Kiss Péter foglalkoztatáspolit ikai és munkaügyi miniszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben. KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a törvénymódosítás javaslatáról szólnék, engedjé k meg nekem, hogy a kormány ezzel kapcsolatos két fő törekvéséről is szólhassak, hiszen ezt a fórumot összefüggésben a törvénymódosítás szándékával szeretném felhasználni arra, hogy törekvéseink e területet érintő részét bemutassam. Úgy gondoljuk, hogy a j ólét és a nagyobb teljesítmény érdekében jelentős lépéseket kell tennünk közösen a kiszolgáltatottság ellen, Magyarország versenyképességének javítása érdekében egy időben. A kiszolgáltatottság ellen párbeszéddel, a munka világa egyensúlyával, a szegénység , az anyagi kiszolgáltatottság csökkentésével, és nyilván olyan kormányzati eszközökkel kell lépnünk ezen célok érdekében, ahol is a kormány példája abban a körben, ahol ő a munkáltató, befolyásolja
