Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 21 (2. szám) - A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - LENDVAI ILDIKÓ (MSZP):
30 közlekedés irányítása és az ezzel kapcsolatos kormányzati feladatok ide kerültek. Nekik mondom vagy az ő reménybe li megnyugtatásukban bízom, amikor azt mondom: a közlekedést nem leértékelni kívánjuk, de a közlekedés integráns része, mi több, nélkülözhetetlen feltétele a gazdaságfejlődésnek, ezért szeretnénk a gazdaságfejlődés más feladataival közösen kezelni dolgait. Akik viszont kevesellték a gazdasági minisztérium hatáskörét, azoknak szeretném mondani, hogy inkább azt nézegettük meg, hogy vajon nem túl sok feladat kerüle így egy minisztériumba, hiszen a gazdaságszabályozás egész területe és a fejlesztési feladatok egy része is ide tartozik. Úgy érzem, nem kell aggódni azért, hogy a Pénzügyminisztériumhoz kerülnek át bizonyos feladatok. Azt mondhatom, hogy minden kormány, a mi leendő kormányunk is, egységes gazdaságpolitikát kíván folytatni. Eme egységes gazdaságpoli tika a kormányprogramban bontakozik ki, gazdája pedig a kormányon belüli gazdasági kabinet. Egyetlen tárcának sincs hitbizománya, egyetlen tárca sem valamilyen középkori önálló feudum ebből a szempontból. A Miniszterelnöki Hivatal, illetve az informatikai minisztérium kapcsán emlegették annak a munkamegosztásnak az aggályosnak vélt voltát, hogy miért marad a kormányzati informatika kezelése a Miniszterelnöki Hivatalban. Nos, az önök kormánya - megengedem, okkal - az akkori stádiumban az informatika teljes t erületét a Miniszterelnöki Hivatalban helyezte el. Nem tartom egészen indokoltnak az aggodalmat, ha most ennek a területnek egy kis része ott marad, ahova éppen önök helyezték el, természetesen a koordináció szükségletét elismerve az önálló informatikai mi nisztériummal, amit önök is hangoztattak. Jelezték azt is, hogy nem világos a vidékfejlesztés ott maradása az agrárügyekkel együtt, nem világos, miért volt nekünk kritikánk ezzel kapcsolatban. Szeretném jelezni, hogy a vidékfejlesztésnek egyfelől a gyakorl atát kritizáltuk, másfelől azt, hogy a területfejlesztésnek ezzel egy része került ahhoz a minisztériumhoz, és a területfejlesztés egésze mintha leszűkült volna a vidékfejlesztés amúgy nélkülözhetetlen feladatára. Természetes, hogy a vidéki élet feltételei nek javítása most is az agrárügyekkel foglalkozó minisztérium feladta, de az is természetes, hogy korábbi álláspontunknak megfelelően a területfejlesztést olyan központi koordinatív feladatnak érezzük, amire a Miniszterelnöki Hivatalban kell rálátást bizto sítani. A vízügy mostani strukturális beosztása váltott még ki aggodalmat. Itt elhangzott az is, hogy a vízügyet különböző nézőpontokból lehet megközelíteni, a víz környezeti érték is, nyilván a közlekedésnek és a gazdaságnak is fontos tárgya. Azt szeretné m mondani, hogy a leendő kormány ebben az ügyben épp az új kormányzati struktúrával letette a voksot amellett, hogy a víz a legfontosabb környezeti értékünk. Ezért szeretnénk a Környezetvédelmi Minisztérium kebelébe vonni. Végezetül több hozzászólásban mer ültek fel aggályok, olyanfajta félelem a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum frakciója részéről, hogy koalíciós szempontoknak rendeljük alá a kormányzati struktúrát. Rogán képviselő úr még viccet is mondott ennek illusztrálására. Én mindig örülök, ha humor van a parlamentben, hiszen ez emberibbé teszi itt a légkört. Most két okot is láttam a derűre. Egyrészt a vicc jó volt, én is nevettem rajta, fogom is használni. Másrészt külön derűre adott alkalmat, hogy a koalíciós ügyekkel éppen azok tréfálkoznak, akikn ek eddigi politikájában a koalíció kezelése - finoman szólva - nem éppen sikerágazat. (Derültség az MSZP és az SZDSZ soraiban.) (15.30) Rogán Antal viccének poénjában az a bizonyos Mari néni azzal fordult Szent Antalhoz, hogy örül a dollároknak, de kéri, h ogy máskor ne ezzel küldje. Én most azt mondom: mindig örülök, ha a kormányzati elképzeléseket, akár a koalíciót ellenzéki kritika és észrevételek övezik, de kérem Szent Antalt, hogy legalább ne azokkal mondassák el, akik maguk sem értek el sikert ezen a t erületen. (Derültség és taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) Hiszen mindnyájan emlékszünk rá: az egyik koalíciós partner, a Kisgazdapárt előbb gáláns jegyajándékként, kontroll nélkül megkapott egy egész alkormányt, benne a magyar mezőgazdaságot, környezetvé delmet és honvédelmet. Emlékszünk arra is, hogy minden racionális indok nélkül, pusztán a koalíció megélhetése - ennyiben tehát egy
