Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP):
260 önkényes mérlegelését teszik lehetővé annak, hogy ki kapjon és ki ne kapjon méltányos nyugdíjemelést, mél tányos nyugellátási megállapítást, azonban támogatunk minden olyan megoldást, amelyek azokra a hibákra, azokra a törvény nem teljes értékű megoldásaira, amelyek itt szóba kerültek, megfelelő választ adnak. Természetesen azt szeretnénk - a különösen érintet tekre utalok most , hogy az igen alacsony nyugdíjakban részesülők mind jelentősebb mértékű nyugdíjemelésben részesülhessenek, akár ennek a törvénynek a megoldása alapján. Ha ezt a törvé nyt elfogadjuk, mi igenis azt fogjuk mondani, azt fogjuk kérni, arra fogjuk biztatni a nyugdíjasokat, hogy mind nagyobb számban vegyék igénybe ezt a törvényi lehetőséget, de más, a nyugdíjrendszer javítását szolgáló rendelkezések alapján is. Igazán megnyug tatónak az olyan szabályozásokat gondoljuk, amelyek normatív szinten, kivételt nem ismerve, úgy is mondhatnám, kvázi alanyi jogon biztosítják mindenki számára a megfelelő nyugdíj biztosítását. Ezeket kívántam hozzátenni a vitában elhangzottakhoz, és kérem, hogy a tisztelt Országgyűlés a döntése meghozatalában ezeket a szempontokat vegye figyelembe. Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen Salamon László képviselő úr felszólalását. Ismételten megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni ebben a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Nézek balra, nézek jobbra, középre - úgy látom, hogy nincs senki. Miután több felszólaló nem jelentkezett, megkérdezem Kósáné Kovács Magda képviselő asszonyt, az előterjesztők nevébe n kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy igen. Öné a szó, képviselő asszony. KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Azért élek a lehetőséggel, mert nincs reménytelenebb műfaj, mint a szavazás folyamatáb an élni a zárszó adta feladattal, illetve kötelezettséggel. A rövid törvényjavaslat vitája, úgy érzem, méltóképpen körüljárta a javaslatot magát és azokat az élethelyzeteket, amelyek indokolttá tették, hogy törvényjavaslatunkat még az új kormány megalakulá sa előtt benyújtsuk. Örömmel nyugtázom, hogy a jogintézmény visszaállításában egyetértés van a parlamenti patkó mindkét oldalán. Ugyanakkor természetesen mi, előterjesztők, benyújtók is tudjuk, hogy ez a megoldás egy hosszú évtizedek óta felhalmozódott iga zságtalanságtömeg egyetlen elemére egyetlen módszert ajánl. Természetesen mi is tudjuk, hogy ezeknek az igazságtalanságoknak a feloldásáról majd akkor beszélhetünk, hogyha egyszer, egy boldogabb időben el fogunk jutni odáig, hogy például a mindenkori minim ális nyugdíj a mindenkori minimális bér arányában legyen meghatározva, annak egy tisztességesen magas százalékában. Akkor beszélhetünk majd arról, hogy a szolgálatban töltött idő, illetve a befizetett járulék nagysága hogyan határozhatja meg az időskori el látás nagyságát. De azért a jogintézmény visszaállítása során nem igazán értem, hogy miért egy havi néhány ezer forintos nyugdíjemelés váltja ki azt a gyanút, mármár indulatos gyanút, hogy itt valahol, valakik meg nem érdemelt előnyöket akarnak osztogatni . Igen, tudjuk, minden olyan folyamatban, ahol döntéseket emberek hoznak, mindig előfordulhat, hogy emberi hibák csúsznak be a döntési láncolatba. Csak kérem szépen, az aggodalom nagyságát tessék szíves lenni a veszély nagyságához igazítani! S azt gondolom , hogy ugyanilyen hibák becsúszhatnak más döntésekbe is. Lázadjunk együtt mindenfajta nepotizmus ellen! Lázadjunk együtt mindenfajta klientúraépítés ellen! De ne csak akkor, hogyha méltányos nyugdíjemelésről van szó, hanem sokkal inkább akkor, amikor állam i megrendelések sorsáról döntenek, amikor beszállítók személyéről döntenek, amikor arról döntenek, hogy ki mit vásárolhat meg vagy ki és ahhoz milyen kedvezményes hitelt ad - ezek százmilliárdok, itt pedig havi néhány ezer forintos életválsághelyzetet keze lő összegekről van szó.
