Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. június 4 (6. szám) - Dr. Mester László (MSZP) - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez - "Polgári jólét kiszolgáltatottsággal?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS PÉTER foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter:
227 biztosításából. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A kérdéseim a miniszter úrhoz: Tervezie a kormányzat a munkatörvénykönyv módosításának ke zdeményezését, a munkavállalói (Az elnök ismét csenget.) érdekképviseletek megnyirbált jogosítványainak visszaadását? Milyen intézkedéseket tervez a minisztérium... ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr! DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP) : ...a munkavállaló k helyzetének megváltoztatására? (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Idő! Egy perc! - Zaj.) Tervezie a minisztérium a Munkaerőpiaci Alap feltöltését? (Moraj a kormánypártok padsoraiban.) Kérem a miniszter úr válaszát. (11.00) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Képviselő úr, szeretném felhívni a figyelmét, hogy 3 perc áll rendelkezésre a kérdés feltevésére - pont 1 perccel lépte túl az időkeretet. Kérem, hogy ez a jövőben ne ismétlődjön meg! Válaszadásra megadom a szót Kiss Péter miniszter úrnak. KISS PÉTER fogl alkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, az első 12 év alatt tovább erősödött a hazai munkavállalók kiszolgáltatottsága, s ezért a mostani, újonnan belépő kormánynak jelentős lépéseket kel l tennie azért, hogy egyensúly alakuljon ki a munka világában, s ez a kiszolgáltatottság csökkenjen, hiszen ez az egyensúly az, amelyik a hosszú távú versenyképesség feltételét teremti meg a gazdaságban, s ez az egyensúly az, amelyik a kiszolgáltatottságga l szemben a munkavállalók számára stabilitást, kiszámíthatóságot jelent. A kormány három területen kíván a kiszolgáltatottság ellen fellépni; az első: azzal a példával, amikor is példát mutat mint munkáltató a saját munkavállalói körében, a közalkalmazotta k körében vagy az állami tulajdonban lévő cégek körében dolgozók pozícióit illetően, hiszen e példa, ha bérintézkedésekkel párosul, ha kollektívszerződésbarát lépéseket mutat és ha párbeszédre épülő munkaadóimunkavállalói kapcsolatokat mutat, lehet pozit ív irányban is ragadós, mint ahogy sajnos az elmúlt négy évben ez negatív irányban volt iránymutató. A második körben idetartozik mindaz a kérdés, ami a szabályozásra vonatkozik, s ezért itt is megerősítem, hogy a kormány maga is egyetért azzal a kezdemény ezéssel, amit szocialista képviselők május 27én a munka törvénykönyvéhez benyújtott javaslatukban tettek: az egyensúly, a hosszú távú versenyképesség helyreállítása érdekében módosították a munka törvénykönyvét, úgy, hogy ennek módosításával a munkavállal ókat megillető heti két pihenőnap közül az egyiknek vasárnapra kell esnie, és ettől csak törvényi kivétel által lehet eltérni; hogy a munkavállaló eredeti munkaköre helyett más munkakörbe való átirányításakor védelemben részesüljön; és hogy helyettesítési díjat újból be kelljen vezetni a munkahelyek zöménél. Ezek a munkatörvénykönyvi módosítások elősegítik azt is, hogy az érdekvédelem helyzete erősödjön Magyarországon, hogy ezzel is fel lehessen lépni a kiszolgáltatottság ellen. A harmadik a kiszolgáltatot tság ellen, mindenki választási lehetőségét elősegítendő: az új munkahelyek létrehozása, a többletfoglalkoztatás Magyarországon. Hiszen ha ma egy átlagos munkavállaló a munkahelyén tiltakozik a méltatlan bérviszonyok vagy elbánás ellen, rögtön megkapja azt a viszontválaszt, hogy nem kötelező itt dolgozni. Bizony egy olyan helyzetben, amikor Magyarországon csak minden második ember tud dolgozni, a munkaképes korúaknak mintegy 55 százaléka dolgozik, nem könnyű újra munkához jutni, tehát az, aki elveszíti a mu nkahelyét, családja egzisztenciáját is veszélyezteti.
