Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 25 (4. szám) - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VASTAGH PÁL (MSZP):
136 állítani az Országgyűlés tekintélyét. Nemcsak arról van szó, hogy hetente kell ülésezni, hanem arról van szó, hogy nem fogadhatjuk el, hogy az Országgyűlés a politikai élet epizódszereplőjévé váljon Magyarországon. Az Országgyűlés igenis az egyik legfontosabb intézménye a társadalmi nyilvánosságnak, de az Országgyűlésnek fontos szerepe van a társadalmi párbeszéd biztosításában is. Nem tekinthetünk az Országgyűlésre csak úgy, mint egy törvénygyá rra, ahol a kormány benyomja a törvényjavaslatokat, a bizottság szavaz a módosító indítványokról, körbe néznek, hogy megvane a kormányzati többség, ha megvan, akkor szavazunk, és ezáltal működik a törvénygyár. Ez egy csökött szerepfelfogás, ez egy eltorzí tott gyakorlat, amelyet nyilvánvalóan nem fogadhatunk el. Igenis helyre kell állítani az ellenzék jogait teljes mértékben és teljes körben. Akkor is helyre kell állítani, ha ennek az előnyeit most azok fogják élvezni, akik eltorzították a parlament gyakorl atát. Az államszervezet kapcsán, tisztelt képviselőtársaim, elsősorban az igazságszolgáltatásról, az ezzel kapcsolatos feladatokról szeretnék szólni. Az igazságszolgáltatás az elmúlt négy esztendőben nem fejlődött úgy, ahogy fejlődnie kellett volna, túlzás nélkül mondhatom, hogy négy elvesztegetett év van mögöttünk. Ezt nagyon nehéz lesz pótolni, de mindenképpen pótolni kell, ezt követelik meg belső viszonyaink, a jogbiztonság igénye, az állampolgárok jogos igénye, hogy ügyeiket gyorsan és szakszerűen intéz zék. Ez nemcsak közérzeti probléma, hanem súlyos milliárdok is függenek attól, hogyan működnek a bíróságok, milyen az időszerűség. Ez érinti a gazdaság egészét; és emellett ennek van egy európai integrációs összefüggése is, hiszen a magyar igazságszolgálta tás lesz az a szervezet, amely elsőként kell hogy helytálljon egy egységes európai igazságszolgáltatási térben. Az igazságszolgáltatás működésén tudjuk lemérni először, hogyan készült fel Magyarország az európai integrációs együttműködésre. Éppen ezért fol ytatni kell az 1997ben megkezdett igazságszolgáltatási reformot; biztosítani kell a szervezeti átalakulást; új előmeneteli rendszert kell alkotni a bírák, ügyészek számára; gyorsítani kell az eljárási jogok reformját; biztosítani kell a technikaiinformat ikai fejlesztéshez szükséges erőforrásokat; új képzési intézményeket kell létrehozni; támogatni kell a bíróképző intézet felállítását; és nem utolsó sorban olyan tisztességes költségvetési feltételeket kell az igazságszolgáltatás szervezetének a központi k öltségvetésben biztosítani, amely valóban lehetővé teszi a pártatlan és független működését. Igenis összefüggés van a bírói függetlenség érvényesülése és a bíróságok anyagi működési feltételei között. Ma már teljesen közismert - legalábbis szakemberek közö tt , hogy a bírói függetlenségnek több dimenziója van. Az ítélkező bíró függetlensége mellett legalább annyira fontos a bíró személyes anyagi függetlensége és a bírósági szervezet szervezeti függetlensége. Az elmúlt négy esztendőben a bírósági költségveté si arány a központi költségvetésben csökkent: amíg 1998ban a bírósági fejezet az összköltségvetésen belül 2,4 százalékot tett ki, addig 2002ben ez az arány 1,71,8 százalékra csökkent. Ez egyértelműen azt bizonyítja, hogy romlott a bíróságok költségvetés i pozíciója. Röviden szeretnék még szólni, tisztelt Ház, a büntetőpolitika formálásáról. Ésszerű, racionálisan szigorú és differenciáltan szigorú büntetőpolitikára van szükség, olyan büntetőpolitikára, amelyben egyensúlyban van a felderítés eredményessége és a büntetések szigorítása. Az nem járható út és nem vezet eredményre, ha csak a büntetések szigorodnak és nem nő a felderítések hatékonysága. Egy rövid idézettel szeretném érzékeltetni a szocialistaliberális kormány büntetőpolitikai célkitűzéseit: "Vala mennyi államnak koherens és ésszerű, a bűnözés megelőzésére - ide értve a társadalmi megelőzést , a büntetőjogi hatás egyéniesítésére, a börtönbüntetés alternatíváinak népszerűsítésére, a bűnelkövetők társadalmi beilleszkedésére és az áldozatok segítésére irányuló büntetőpolitikát kell elfogadnia." Ezek az elvek az Európa Tanács büntetőpolitikai ajánlásaiban foglaltattak benne, és a szocialistaliberális kormány kész ennek az ajánlásnak megfelelően formálni a jövő büntetőpolitikáját. Végezetül, tisztelt ké pviselőtársaim, arról szeretnék szólni, hogy van egy közös nagy feladatunk, amelynek - akár tetszik, akár nem - közösen kell eleget tennünk: ez pedig az európai integráció alkotmányos feltételeinek megteremtése. Ez azt jelenti, hogy módosítanunk kell - leg később a
