Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 25 (4. szám) - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szájer József): - ROCKENBAUER ZOLTÁN (Fidesz):
129 szólt erről néhány szót, mint kötelező állami fe ladatról ír a program. Ezt helyesnek tartom, de mégsem lehetünk elégedettek az egy passzussal, amely ebben a hét és fél oldalban ide vonatkozik. Ugyanis ez a legfontosabb kérdés, tisztelt képviselő urak és hölgyek. Olyasmiről van szó a nemzeti kulturális i ntézményrendszer esetében, amit a polgári kormány koncepciójának középpontjába állított és az utódaitól is ezt várja. Hiszen olyan erős bástyákra van szükségünk a nemzeti kulturális intézményeink esetében, amelyek nincsenek kitéve a gazdaság nyomásának, a reklámpiacnak, a politikai váltógazdálkodásnak, vagy a mindenkori divatok hullámzásának. Csak erős nemzeti kulturális intézményekkel tudjuk felvenni a versenyt az európai kultúra más szereplőivel és csak így tudunk felelni a globalizáció kihívásaira. Ezért volt az, hogy a polgári kormány a megnövekedett összegeinek nagy részét a nemzeti kulturális intézményrendszer fejlesztésére fordította. (10.20) Ezért volt az, hogy megemeltük és igazi európai szintű zenekarrá sikerült formálnunk a Nemzeti Filharmonikus Z enekart, hogy "nemzeti ifjúsági zenekar" címet hoztunk létre megnövekedett forrásokkal, hogy megemeltük több mint háromszorosára az Állami Operaház költségvetését, hogy felépítettük a Nemzeti Színházat, hogy helyrehoztuk és nemzeti intézménnyé tettük az Ur ánia Nemzeti Filmszínházat, hogy a Várban megalakítottuk a Nemzeti Táncszínházat a táncművészek számára, hogy létrehoztuk a Millenáris Parkot, amelyben a magyar tudományos élet kiemelkedő szereplőiről láthatnak nagyszabású és nagyon sikeres kiállítást, hog y befejeztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár felújítását, a Nemzeti Múzeum, a Természettudományi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója lényegében elkészült, és hogy letettük az alapkövét annak a millenniumi városközpontnak, amely a Nemzeti Színház mellett felépíti majd a 4M, tehát a Modern Magyar Művészeti Múzeum épületét, a Hagyományok Házát, illetve egy új nemzeti koncerttermet. Nos, ezeknek a fenntartására és továbbfejlesztésére szüksége lesz a következő kormánynak, és tovább kell lépni ezen az úton, amit mi megkezdtünk, hiszen várat magára a Széchényi Könyvtár rekonstrukciója, a megyei múzeumi hálózat korszerűsítése, és nagyon szeretnénk, ha felépülhetne, amit már szintén elkezdtünk, a Kortárs Zenei Központ épülete. Mindezekre elkészült tervek v annak, tisztelt képviselőtársak, tisztelt államtitkárjelölt úr. Ezeket természetesen átadjuk önöknek, és amennyiben ezt önök is jónak, folytatandónak tartják, akkor remélem, hogy lesz módjuk ezt folytatni is. A másik kérdés, amelyről szólnom kell, a határo n túli magyar kultúra támogatásáról szóló igencsak csekélyke és soványka rész. Azt hiszem, hogy itt szemléletbeli különbség van, jóllehet hozzá kell tennem, hogy az államtitkárjelölt úr és Görgey Gábor nézeteit ismerve én azért bizakodó vagyok e tekintetbe n. Azt hiszem, hogy a mostani szocialistaszabad demokrata kormány esetében nagyobb reményünk van arra, hogy valódi nemzeti kulturális programot valósítsanak meg, mint a Hornkormány idején történt ez. Számunkra nincs külön anyaországi és határon túli magy ar kultúra. Számunkra kizárólag egységes magyar nemzeti kultúra létezik, szülessen az a kultúra bárhol a Kárpátmedencében vagy az emigráció körében. Ezt az elvet honosítottuk meg a pályázataink esetében. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Hornkormány pr ogramjához képest több mint nyolcszoros támogatást biztosítottunk a határon túli magyar közösségeknek a nemzeti kultúra ápolására, és ugyanezt az elvet honosítottuk meg a művészeti díjaknál, ugyanúgy kaphatnak határon túli alkotók művészeti díjat, mint az anyaországiak. Az elmúlt négy esztendő alatt megvalósítottuk a magyar nemzeti kultúra újraegyesítését, és ennek az elvnek a következetes alkalmazását várjuk utódunktól is. Rengeteg a tennivaló, tisztelt hölgyeim és uraim, a színházak, intézmények, műemléke k fenntartása terén. Kár, hogy erről a program nem szól, de mint mondom, én e tekintetben bizakodó vagyok. Meg kell jegyeznem azt, hogy sajnos nagy az aránytalanság a programban a tekintetben, hogy helyesen szól az Európai Unió kulturális politikájához val ó csatlakozásról, ám de mint tudjuk, ezt a kérdést az Európai Unió néhány programjától eltekintve, amelyhez elég lenne csak azt odaírni, hogy
