Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. május 24 (3. szám) - A Házbizottság ajánlása a Magyar Köztársaság Kormányának programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat tárgyalási időkeretének felosztásáról - "Cselekedni, most és mindenkiért! A nemzeti közép, a demokratikus koalíció kormányának programja. Magyarország 2002-2006." című országgyűlési határozati javaslat vitája - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
122 Köszönöm a felszólalását, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Kosztolányi Dénes úrnak, FideszMagyar Polgári Pá rt, megadom a szót. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Természetesen megértem, hogy a miniszterjelölt asszonynak mindig fáj az igazság, és azonnal úgy minősíti, hogy az gyalázkodás volt. (Derültség az MSZP padsoraiból. - Dr. Lampert h Mónika: Én ilyen vagyok...) Tisztelt Képviselőtársaim! Lamperth Mónika elmondta, hogy négy helyen, négy törvénymódosítást tervez, az önkormányzati törvény módosítását nemigen tervezi. És akkor mondtam neki - ami feltehetőleg kicsit azért megrázta (Derült ség az MSZP padsoraiból.) , hogy ne igyekezzen, teljesen felesleges, ha így megy a dolog tovább, nem kell módosítani az önkormányzati törvényt, erre nincs szükség. Nem kell módosítani a közbeszerzési törvényt sem, mert amikor majd az önkormányzatok csator nát, utat, intézményt kívánnak építeni, ez nagyon egyszerű: közzé kell tenni a helyi lapban, hogy lobbicéget keresünk. Úgy gondolom, hogy sajnos, ilyen négy év elé nézünk, amikor majd a lobbicégek fogják mozgatni az önkormányzati beruházásokat. Ez természe tesen rosszul esett, azt hiszem... (Kuncze Gábor: Melyik önkormányzati beruházásról beszélsz?), Lamperth Mónika jelölt asszonynak. A kérdéseinket azzal a jószándékkal tettük fel, hogy a négy év alatt próbálja azokat feldolgozni, azokra keresse a válaszokat , mert polgármesterek, önkormányzati képviselők itt látják, itt tudják a problémákat, ezzel találkoztak, a tapasztalatuk azt mutatja, hogy ezeket a kérdéseket kell megoldani. Az megdöbbentett engem, hogy az ön párttársai egyetlenegy kérdést nem tettek fel önnek, mindig közbeszóltak, megakasztandó a bizottsági tárgyalást, hogy ügyrendi kérdés, meg hogy hány kérdés, hogyan és miképpen. Én azon csodálkozom, hogy ott volt a Fővárosi Önkormányzat egyik frakcióvezetője, nem vette a fáradságot arra, hogy (Dr. Lamp erth Mónika: Ott voltak az ellenzéki kérdések, nem kellett...) önhöz kérdést intézzen. Na persze, hogy nem, most már reggel rájöttem, amikor az újságban azt olvasom, hogy ő kíván a főpolgármesteri helyre pályázni. Így már érthető volt a tegnapi nagy csönd (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) az egyik oldalon, és (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Négy éve mit kérdeztetek?) érthető az, hogy ön nem válaszolt a mi kérdéseinkre. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képvi selő úr. Normál felszólalásra jelentkezett Horváth János úr, a FideszMagyar Polgári Párttól. Kötelességem felhívni a figyelmét, hogy a hátralévő időkeretből 3 perc 20 másodperce van, kérem, e szerint gazdálkodjék! Öné a szó! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Kö szönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A miniszterelnöki bemutatkozó beszéd és a kormány bemutatkozó beszéde kapcsán minden téma időszerű, és sok mindenre sor is került. Van itt egy téma, ami ezen a napon bizony mintha mostohagyerek lett volna, bár szó volt róla, de mégis olyan mostohán áll: az agrárium. Nagyon jó, hogy beszélünk az önkormányzatokról. Az agrárium témájában, tisztelt Ház, amit hallottunk, az a szokásos, hogy mondjam, tankönyv szerinti és az elmúlt esztendők során sokszor elismételt elképzelés, hogy mi is az agrárium helyzete, és mi is a jövője. Engedtessék meg, tisztelt Ház, hogy emlékeztessem magunkat: az utóbbi esztendő során, különösen az utóbbi hetek során ismételten központi téma lett a családi gazdaságok ügye mint a mezőgazdaság operációs és j ogi kérdésének egy megoldása - mondhatnám, hogy a megoldása. Miről is van szó? És azért szólok én most, tisztelt Ház, mert ez mintha hiányozna a közérzetből, a köztudatból.
