Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határo... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - VINCZE LÁSZLÓ (FKGP):
92 négyszáz, Budapesten legalább száz fő kábítószernyomozónak kellene lenni ahhoz, hogy európai mértékkel mérve azt mondhassuk, megütöttük azt a szintet, ami Európában általában szokásos. Az ügyészség helyzete szintén kedvezőtlen. Nincsen elég orvos szakértő, aki foglalkoztatható. A jelentésben is csak olyan lózungok vannak, hogy szükséges még ezt meg azt, meg a számukat, meg a továbbképzésü ket, de arról, hogy történt volna valami ezen a területen, nem sikerült a jelentésben sem beszámolni. Nincsen elég kirendelhető pártfogó felügyelet, ezért elmondható az is, hogy az ügyészségek nagyon sok esetben talán éppen ezért nem alkalmazzák a halaszto tt vádemelést, hanem lefolytatják mintegy 40 százalékban a fogyasztók ellen ezeket a büntetőeljárásokat. A pártfogók képzése nem megoldott, és a jelentésben is benne van, pénzt nem sikerült ráfordítani. Vagyis azt mondhatjuk, hogy az adatok riasztók, a meg előzés nem lett rendszerszerű, a pályázatosdiban nem lehet tudni pontosan, hogy mi történik. A törvények közül több rossz, sikertelen vagy eredménytelen törvény van, és míg a terjesztők profik, addig a rendőrök helyzete tragikomikus. Az ügyészséget pedig n em sikerült helyzetbe hozni. Úgy gondolom, hogy ezen kormányzati cselekvések késlekedése miatt telítődik a kábítószerpiac. Annyi szó volt itt az összefogásról, hadd mondjam el azt is, hogy a szocialisták részéről erre az összefogásra a készség, a hajlandós ág megvan. Ugyanakkor úgy ítéljük meg ennek a jelentésnek a tárgyalása kapcsán is, hogy ez a tevékenység lassú, az iránya csak részben jó, részben teljesen rossz, az eredményeket pedig keveselljük. Vagyis azt a fajta összefogást, ami azt jelentené, hogy az önök tevékenységét csak dicsérjük, erre mi sajnos nem vagyunk képesek, és nagyon bízom abban, hogy ez a kritika annyiban legalább építő jellegű lesz, hogy ha maradnak is, egy picit összébb szedik magukat ezen a területen is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Vincze László képviselő úr, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából; őt követi majd Béki Gabriella képviselő asszony. Öné a szó, képviselő úr. VINCZE LÁSZLÓ (FKGP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Manapság minden döntéshozó, véleményformáló civil szervezetek, állampolgárok egyaránt tisztában vannak azzal, hogy a világ egyik legnagyobb és sajnos egyre súlyosbodó problémája a kábítószerprobléma. A drogok használata számos emberéletet követel, családokat tesz tönkre, életeket nyomorít meg. A kábítószert és hatásait már az ókori népek is ismerték. Az ópiumot például már a sumér ok is termesztették. Az ópium tartós használata, huzamosabb alkalmazása során idejekorán felismerték az emberre gyakorolt negatív hatásait is. Ezért a középkor adott időszakaiban használatát be is tiltották. Az ópiumkereskedelem olyan fontos volt, hogy az India felől érkező szállítmányok miatt Kína háborúba is keveredett Angliával. Ez volt a híressé vált ópiumháború 1834ben. Ahogy terjedt a kábítószerfogyasztás, úgy ismerték fel veszélyeit. Igyekeztek megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy elterjesztés ét visszaszorítsák. Ugorjunk egy picit előbbre! Jelentős fordulatot hozott az 1912es hágai konferencia. Ezt a kongresszust azért hívták össze, hogy megoldják az ópiumfogyasztás okozta súlyos problémákat. A kábítószerprobléma Magyarországon, miként a vilá gban máshol is, nem új keletű probléma. A századfordulótól '45ig terjedő időszakban is a visszaélés igen jelentős eszköze volt a drog. Az ópiumot illetően világelsők voltunk. Hazánkban ugyanis az elsők között használatos szerek egyike volt a nyers ópium. Majd ezt követően a gyógyszerészeknek sikerült az ópiumból morfiumot előállítani. Ez az eljárás '34ben 404 kilogramm morfiumot eredményezett - idézőjelben. 1936ban azután már lehetséges kokaint is előállítani mesterségesen. Egymillió lakosra vetítve a ma gyar kokainfogyasztás akkor 40 dekával meghaladta az európai átlagot. Érdekes dolog ezt így látni.
