Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 26 (252. szám) - Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Holt papír-e a Beneš-dekrétum?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter:
311 Köszönöm a válaszát, államtitkár úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Hende Csaba államtitkár úr nem kíván a viszontvá lasz lehetőségével élni. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a miniszterelnökhöz - "Holt papíre a Benešdekrétum?" címmel ELNÖK (dr. Áder János) : Fenyvessy Zoltán , a MIÉP képviselője, kérdést kíván feltenni a miniszterelnöknek. A m iniszterelnök halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Martonyi János külügyminisztert jelölte ki. Megkérdezem a képviselő urat, hogy elfogadjae a válaszadó személyét. (Dr. Fenyvessy Zoltán: Igen.) Igen, elfogadja. Képviselő urat illeti a sz ó. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten megorrolt a miniszterelnök úrra némely érintett külföldi vezető, mert ő egy kérdésre azt válaszolta, hogy a Benešdekrétum ellenkezik az európai jogrenddel. Ezek re az esetleg rossz lelkiismereten alapuló neheztelésekre csatlakozott rá itthon elsősorban a Magyar Szocialista Párt, mondván, hogy a fenti kijelentés rontotta a kapcsolatot az érintett szomszédainkkal. Érdekes módon fel sem merült e hazai kritikusokban, hogy esetleg nem a még mindig érvényben lévő Benešdekrétum rontjae velünk mint szomszédokkal a viszonyt. Aze a szomszédság javításának a módja, hogy a magyarság kollektív jogfosztottságát, kitelepítését kimondó dekrétum máig élő érvényességét elhallgatj uk, vagy az, hogy az érintett államok annak tarthatatlanságát belátva hatályon kívül helyezike azt? Ki sérti hát a szomszédok érzékenységét: aze, aki makacsul ragaszkodva a kollektív bűnösség elvéhez, fenn akarja tartani a jogszabályt, vagy az, aki ezt s zóvá meri tenni? Az is elhangzott az elmúlt időszakban, hogy a Benešdekrétum valójában már holt papír. Nézzük meg akkor, hogy valóban így vane! Arról nem is beszélve, hogy Csehországban máig élnek a szudétanémet vidékre kitelepített felvidéki magyarok és leszármazottaik, de a Felvidéken - éppen a Benešdekrétum máig tartó hatása miatt - még mindig nincs állami magyar felsőoktatási intézmény, nincs magyar nemzetiségű katolikus püspök, nem kerültek vissza a dekrétum alapján az ottani magyaroktól elvett föld ek. Holt papíre hát valójában a Benešdekrétum? Vagy netán ismét a külföldi érdekek hazai kiszolgálásával állunk szemben e kritikusok részéről, mit sem törődve a magyarság érdekeivel? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder Ján os) : A kérdésre Martonyi János külügyminiszter úr válaszol. (11.40) DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A második világháborút közvetlenül követően, 1945 októberéig, a csehszlovák parlament működésének megkezdéséig Beneš cs ehszlovák elnök rendeletek formájában adta ki a jogszabályokat, és ezek között voltak azok a dekrétumok, amelyek a németeket és a magyarokat mint kollektívum, tehát mint közösség tagjait megfosztották csehszlovák állampolgárságuktól, egyben elrendelték vag yonuk elkobzását és szétosztását. A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság jogrendje részének tekinti a beneši dekrétumokat, jóllehet azokat alkalmazásra már nem kerülő, egyszeri és a múltban már lezajlott kormányzati intézkedések számára nyújtott jogi keretként kezeli.
