Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
285 támogatás, és így nem kell ene külön igényelni, de ha az APEHen keresztül, tehát más csatornán kapják meg, természetesen az is megoldás. Nyilvánvalóan ennek nemcsak kényelmi okai vannak, hanem az is, hogy az ágazat - miután rendkívül tőkeigényes, rendkívül nagy a forgótőke igénye - a tőke gyors visszapótlását igényli. Tisztelt Államtitkár Úr! A mezőgazdaságon belül az állattenyésztési főágazat egyik fontos ágazata a sertéságazat, és jelentőségét továbbá növeli az is, hogy a sertéságazat Magyarországon a zömmel jó minőségű talajainko n megtermelt abraktakarmányoknak a legfőbb fogyasztója. Abban az esetben, ha a sertéságazat tönkremegy vagy a takarmány felhasználása csökken, ez visszahat a mezőgazdaság egészére, visszahat a növénytermesztési ágazatra is, tehát mindenféleképpen érdekünk az, hogy abban az esetben, ha a sertéságazatot megmentjük, és hosszú távon biztosítjuk azt, hogy egyenletes szinten maradjon a reprodukciós lehetőségét megtartva, akkor ezzel biztosítjuk azt is, hogy a takarmányfogyasztás, a takarmányfelhasználás is valóra váljon. Mindehhez az ország és természetesen a kormány, a minisztérium anyagi lehetőségei is kellenek, és amit a címben adtam, hogy infúziót kell adni a sertéságazatnak - itt nem az orvosi gyakorlatban használt infúzióra gondoltam, hanem ez egy pénzinfúzi ó , ennek a pénzinfúziónak folyamatosnak kell lennie és pont akkora mértékűnek, hogy a sertéstartás egyenletessége és a sertéstartásnak az a jövedelmezősége, amely minden gazdálkodó ember számára fontos, fennmaradjon és ezt biztosítsák. Tisztelt Államtitk ár Úr! Tisztelettel várom a válaszát, és várom a minisztérium intézkedéseit. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Kékkői Zoltán államtitkár úr kíván válaszolni az elhangzottakra. KÉKKŐI ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszté riumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A sertéságazat a mezőgazdaság bruttó termelési értékéből mintegy 14 százalékos részarányt képvisel, az állattenyésztés bruttó termelési értékéhez 33 százalékkal járul hozzá. Az elmúlt évtizedben az állattenyésztés termelési szerkezetén belül csökkent ugyan a sertéstenyésztés részaránya, de a mezőgazdasági termelésben betöltött szerepe jelentős. Az elmúlt évet a vágósertés iránti piaci keresleti pozíció és az ezzel együtt járó kedvező felvásárlási ár jellemezte. Az ország sertésállománya 2001. december 1jén - mint ahogy ön is említette - 4,8 millió darab volt; a 2000. december 1jei létszámhoz képest lényegében nem változott. Az állatállomány több mint 50 százalékát az egyéni gazdálkodók tartják. A vágósertés országos átlagos felvásárlási ára 2001ben éves szinten élősúlyra vonatkoztatva 334 forint/kilogramm volt, a kialakult felvásárlási ár jövedelmet biztosított a sertéstartók részére. A vágóállatok közül a vágósertés termelői átlagára emelkedett a legnagyobb mértékben 2001ben, 47,2 százalékkal úgy, hogy közben a vágósertéshizlalás önköltségét alapvetően befolyásoló takarmányárak csökkentek. A hazai felvásárlási ár 2001ben 1520 százalékkal haladta meg az EUtagországok átlagos felvásárlási árát . Ez a tendencia napjainkra is jellemző. A vágósertés intervenciós áron alapuló minőségi termelési támogatásáról szóló 112/2001. számú FVMrendelet szerint az S és az E minőségi besorolású vágósertésekre maximum 20 forint/kilogramm, az U kategóriára pedig 15 forint/kilogramm támogatás igényelhető. Ha a felvásárlási ár az S és az E kategória esetében 378 forint alá, az U osztálynál pedig 361 forint/kilogramm alá csökken, az alapanyagtermelő veheti igénybe a támogatást. Ez a három minőségi osztály képviseli a minősített sertések mennyiségének 78 százalékát, így az állam a termékpályán jelentkező, meghatározó nagyságrendű vágósertésalapanyag hizlalásának költségeihez járul hozzá. A kormány célja a sertéságazat jövedelemtermelő képességének fenntartása, a sert éspiac eseményeit folyamatosan figyeli és elemzi a szaktárca. Amennyiben a hazai felvásárlási árak változása a piaci egyensúlyt megbontja, a minisztérium megvizsgálja az állami szerepvállalás kibővítésének lehetőségét és mértékét.
