Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
280 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, az SZDSZ képviselője: "Háttal Európának LXVIII." címmel. Képviselő urat illeti a szó. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Mint tegnap már jeleztem, a három februári ülése n három különböző szempontból tekintem át ezt a négyéves ciklust. Ma a gazdaságpolitikáról fogok beszélni. A gazdaságpolitika - mint tudjuk - sohasem a máról, mindig a holnapról szól, hiszen a holnapi gazdasági folyamatok a mai gazdaságpolitikai döntések k övetkezményei. Ennek tudatában kell szembenéznünk azzal, hogy a Fidesz részéről az elmúlt hetekben naponta azt halljuk: "Választópolgárok, hasonlítsátok össze! Bokroscsomag, ez volt az előző ciklusban - vagy Széchenyiterv, ez van most." Tisztelt Képvisel őtársaim! Első pillanatra úgy tűnik, hogy ez az összehasonlítás a Fideszkormánynak kedvez, hiszen a Bokroscsomag kemény megszorításokat jelentett, a Széchenyiterv - amit annak neveznek - állami pénzek osztogatását jelenti. Ha azonban végiggondoljuk azt, hogy mi történt és mi történik, a mérleg mindjárt megváltozik. Mit jelentett a Bokroscsomag? Mit jelentett az előző kormány gazdaságpolitikája? Egy súlyos válsághelyzetben, amit az előző kormány örökölt, egy intézkedéscsomagot, a forint leértékelését, a csúszó leértékelés bevezetését, költségvetési megszorításokat - kisebb mértékben, mint más átalakuló országokban , emellett a privatizáció felgyorsítását, a külföldi tőkebehozatal megerősítését. Mit hozott az országnak ez az intézkedéscsomag? Mindenekelőt t a gazdaság versenyképességének javulását, a versenyképesség javulása alapján egy exportorientált, gyors gazdasági növekedés megindulását, ami hat éve egyfolytában tart; az adósság csökkenését, az adósságcsapdából az ország kilépését, az infláció évről év re történő csökkenését - a '95ös 28 százalékosról a '98as 14 százalékra ; mindennek alapján Magyarországnak az OECDhez, a nyugati gazdasági szervekhez való csatlakozását. (20.20) Az előző kormány egy növekvő és ugyanakkor kiegyensúlyozott állapotban le vő gazdaságot hagyott maga után. Ez a növekedés kitartott mostanáig, és lehetőséget adott a jelenlegi kormánynak arra, hogy a fogyasztást számos területen növelje, hogy lakástámogatások, diákhitel, családi adókedvezmények területén adjon abból, amit átvett , abból, amit örökölt. Az igazi kérdés azonban, mint mondtam, a gazdaságpolitikában sohasem a ma, hanem a holnap. Mit tett azért a jelenlegi kormány, hogy a növekedés alapját, a magyar gazdaság versenyképességét fenntartsa? Mit tett azért ez a kormány, hog y a jövendő növekedés feltételeit biztosítsa? Azt kell mondani, hogy míg a jelenlegi kormány első két évében úgy tűnhetett, hogy a növekedési politika nem változott, a 2000ben bekövetkezett - mondjuk így - gazdaságpolitikai félfordulattal, háromnegyed for dulattal, részben a gazdasági team változása nyomán, ez a kormány áttért egy belső kereslet által vezérelt növekedésösztönzésre. Ez az, amit a rosszkor megvalósított sávszélesítés jelentett. Ez az, amit az erőltetett mértékű és időzítésű minimálbéremelés jelentett. Ez az, amit a Széchenyiterv, azt kell mondanom, inkább csak jelez, hiszen olyan kis összeg az, amit valójában eljuttattak a gazdaságba, mindössze 6 milliárd forint, aminek érdemi gazdasági hatása aligha van. A következmény azonban máris az, hog y a versenyképesség javulása megállt; vállalkozók ezrei panaszkodnak ezeknek az intézkedéseknek a káros hatásáról; az infláció csökkenése megállt; a burkolt infláció növekszik. Tehát a holnap megalapozásának folyamatai, amelyek a Bokroscsomag gazdaságpoli tikáját jelentik, a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájából eltűntek; a mérleg számunkra vállalható, kedvező. Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
