Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - ORBÁN VIKTOR miniszterelnök:
18 érdekében, hogy fölkészítsük az országot az európai uniós támogatások befogadására? Méltányos vélemény ez, tisztelt hölgyeim és uraim? Aligha hihetjük ezt. Hasonlóképpen, vajon eleget tesze a saját maga által feláll ított mércének a Szocialista Párt frakcióvezetője, az általam nagyra becsült Nagy Sándor úr, amikor azt mondja, hogy Magyarország ma rosszabb állapotban van, mert nem vett figyelembe különböző bírálatokat, mint amilyenben korábban volt az uniós csatlakozás szempontjából? Ez már nem olyan mély szakmai kérdés. Én mindenkinek azt tanácsolom, hogy aki ezzel a kérdéssel foglalkozik, üsse föl az Európai Unió legutóbbi, Magyarországról szóló országjelentését, és ott megtalálja azokat a mondatokat, amelyekben világ osan kimondatik: persze, Magyarország még sok mindent meg kell tegyen. De ez az országjelentés, amelyet legutóbb bocsátottak ki Magyarországról, az eddigi legjobb, Magyarország felkészültségét leginkább mutató országjelentés. Arra szeretném kérni önöket, h ogy az országjelentés idevonatkozó pontjait időnként tanulmányozzák, akkor is, ha elfogadom, hogy egyébként a saját magunk teljesítményéről kialakított vélemények közül nem az a legfontosabb, amit külföldiek gondolnak rólunk, hanem az, ami a valóságos telj esítményünk, és mi magunk is jól ismerjük. De ha már a külföldieket belekavarjuk a belpolitikai vitáinkba, akkor az általuk készített véleményeket kérem, tanulmányozzák. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A mezőgazdasági hitelezés ügyében valószínűleg információh iányról lehet szó, hiszen a kormány által meghirdetett mezőgazdasági új hitelezés nemcsak a családi gazdálkodókra vonatkozik, hanem vonatkozik a nem családi gazdálkodás formájában egyéni gazdaként dolgozókra, és vonatkozik a mezőgazdasági vállalkozásokra i s, tisztelt hölgyeim és uraim. Az új agrárhitelezés vonatkozik a mezőgazdasági vállalkozásokra is akkor, ha 300 hektárnál nem nagyobb területet művelnek meg. Az is igaz, ebben egyetértek Nagy Sándor úrral, hogy földvásárlási hitelt nullaszázalékos kamattal , hosszú lejárattal csak családi gazdaságok számára nyit meg az új hitelezési lehetőség, 100 hektáros szintig nulla százalékkal, 100 hektár fölött, 300 hektárig pedig 50 százalékos kamatozás mellett. De a hitelezés többi kategóriája nyitva van az egyéni ga zdálkodók és a nem családi formájú mezőgazdasági vállalkozások előtt is. Ezért az a kör, amit befog az új mezőgazdasági hitelezési rendszer, nem szűkíthető arra a néhány ezres számra, amelyet frakcióvezető társunk volt olyan kedves és megemlített. Ismét el őkerült az a kérdés, hogy vajon Magyarország okosan tettee, hogy átmenetileg lezárva a munkaerő szabad áramlásáról szóló fejezetet az Unióval, belenyugodott abba, hogy bizonyos korlátozások életben maradjanak a magyar választópolgárok európai uniós államo kban való munkavállalásának ügyében. Szeretném pontosítani, amit képviselőtársam elmondott: itt nem arról van szó, hogy hét évig nem vállalhatnak munkát magyarok az európai uniós államokban. Vannak államok, amelyek nyilatkoztak arról, hogy belépésünktől ke zdődően korlátlanul vállalhatunk munkát. Vannak államok, amelyek azt mondták, hogy egy fölső limit bevezetésével vállalhatunk munkát. És vannak olyan államok, amelyek azt vállalták, hogy most nem, de egy bizonyos időszak után, felülvizsgálatot elvégezve ta lán majd. Ez a teljes, méltányos, igazságos kép. Azt szeretném azért még elmondani képviselőtársamnak, ez megint egy olyan kevésbé ismert tény a tárgyalások tényei sorában, amelyet nem szoktunk emlegetni, de most mégis - ha már így kicsalták belőlem - elmo ndanám. Amikor elfogadtuk ezt a korlátozást - amit egyébként nem örömmel tettünk, és ha megnézi, mi volt az első ajánlat, láthatja, hogy sok javítást sikerült ebben eszközölnünk , akkor azt a jogot is megszereztük magunknak, hogy az újonnan, velünk együtt vagy utánunk belépő európai uniós államok esetében Magyarországnak szintén joga legyen önálló nemzeti politikát folytatni az ügyben, hogy a velünk együtt belépő országokból mennyien jöhetnek Magyarországra dolgozni. Ez a megállapodás viszonos. Ennek nagy jelentősége Németország, Franciaország, Ausztria irányába talán nincs. Azért a szellemi és elvi jelentőségét nem becsülném alá. De hogy a velünk