Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ILLÉS ZOLTÁN (Fidesz):
163 többek között azért, mert hogyha ezt megkísérelnék, hetente kellene ezer megawattos blokkot átadni az elkövetkezendő évtizedben. Hölgyeim és Uraim! Nincs épeszű ember ezen a Földön, aki azt szeretné, hogy bármelyik atomerőmű biztonsági kérdésével gon d és probléma legyen. Nincs ilyen épeszű ember. Én meg vagyok győződve róla, hogy a Paksi Atomerőmű a mostani állapotában a legbiztonságosabbak közé tartozik. Naná, hát mindazok, akik üzemeltetik, abban érdekeltek, hogy a legbiztonságosabbak közé tartozzon , és ezért mindent elkövetnek, még úgy is, hogy a beruházási pénzeket oda csoportosítják, hiszen ha nem így történne, akkor a biztonsági problémák pont a nukleáris technológia lejáratására lennének alkalmasak. Hála istennek, hogy a Paksi Atomerőmű a legbiz tonságosabbak közé tartozik, ám a biztonság kérdését számos más elem is megadja, nemcsak a technológia jelen pillanati állapota. Mert például az ellátás biztonsága, ami számos alkalommal felmerül, és azokkal a tévhitekkel és nézetekkel szemben, amelyek úgy szóltak, hogy ha történik egy "esemény" - ahogy a Paksi Atomerőműnél ezt becézni szokták , akkor az esemény következtében az ország energiaellátása esetleg megroppan. Azt kell mondanom, ahogy hallottuk, számos esemény történt, amikor ki kellett iktatni, mondjuk, az egyik atomerőműblokkot, és mégis, ha képletesen szabad szólnom, a villamosok jártak, a férfiak borotválkozni tudtak a villanyborotvájukkal, az élet ment tovább. Miért? Mert az elmúlt húsz évben - nem négy évvel ezelőtt, nem tíz évvel ezelőtt, a z elmúlt húsz évben - megépítették azokat a gázturbinás tartalék erőműveket, amelyeket egyik pillanatról a másikra be lehetett kapcsolni, és a Pakson kieső villamosenergiakapacitást azonnal pótolni lehetett. Naná, mert mindenki arra a biztonságra törekede tt, az ellátás biztonságára! Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy az Európai Unió felé törekedve, a francia atomerőmű, a német szenes erőmű, a dán erőmű, a német atomerőmű mind magyar atomerőmű, és mind magyar erőművé is válik azáltal, hogy egy olyan erőtérn ek válunk politikai és gazdasági értelemben tagjává, amelyen belül az ellátás biztonságát nem Magyarországnak kell garantálnia, nem egyetlenegy erőműnek - akár szenes, akár nukleáris erőműről van szó , hanem az egész erőtérben működő összes villamosenergi akapacitást biztosítja. Németország - és talán a németek közismertek a precizitásukról, a gazdaságossági szempontok figyelembevételéről - úgy döntött, hogy 2021ig az összes atomerőművét bezárja. Jelen pillanatban Németországban az összes villamosenergiaigény 30 százalékát adják az atomerőművek, tízezer munkahely van ezen a területen, ezzel szemben Németországban jelen pillanatban az alternatív energiatermelési módozatok az összenergiaigényből mindösszesen 6,5 százalékot adnak, ezen belül csak a szélener gia 3 százalék, de csak a szélenergia területén a munkahelyek száma a jelen pillanatban 40 ezer. Ez azt jelenti, hogy mindazok a technológiák, amelyek munkaintenzívek, energiahatékonyak, sokkal több munkahelyet teremtenek, ugyanannyi pénz beruházásával vag y kevesebb pénz beruházásával ugyanannyi munkahelyet teremtenek, mint a nukleáris technológiában Németországban. Németország úgy döntött, hogy 2021ig bezárja az összes atomerőművét, és úgy döntött, hogy a 30 százalék összes villamosenergiaigényt, amit nu kleáris technológiával állítanak elő, annak 25 százalékát alternatív módon állítja elő, 5 százalékát pedig energiahatékonysági beruházások révén megspórolja. (11.30) Hölgyeim és Uraim! Mielőtt bárki azt hinné, hogy a Pakson megtermelt villamosenergiamenny iség pótolható alternatív módon, az téved. Sietve és többszörösen aláhúzva jelzem, hogy a Paksi Atomerőműben megtermelt villamos energia megtermelési alternatívája Magyarországon nem lehet az alternatív technológiák elterjesztése. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a Paksi Atomerőmű élettartamát tekintve szintén látható, hogy a biztonsági kérdések 201518ig megoldhatók, méghozzá olyan módon, hogy pótlólagos beruházásokra van szükség annak érdekében, hogy az atomerőmű az élettartama végéig
