Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
158 érvek sokaságát vetik be sikerük érdekében, és ezeknek a gyakran túlzó érveknek egy része várhatóan nálunk is meghallgatásra talál. Ne feledjük, Ausztriában olyan közvéleményről van szó, amelynek hatására a saját területén a nyolcvanas években épített korszerű hainburgi atomerőművet is be kellett zárni, minden jel szerint megalapozatlan aggodalmak és félelmek alapján. Nagyon fontos tehát mind a közvélemé ny, mind a felelős Országgyűlés rendszeres tájékoztatása az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról, és ennek a kötelezettségnek tesz eleget az atomenergiáról szóló 1996. évi XCVI. törvény alapján a felelős miniszter. Tisztelt Ház! Az elmúlt években az erőmű több tízmilliárd forintot költött biztonságnövelő beruházásokra annak érdekében, hogy megfeleljen az egyre szigorodó nemzetközi előírásoknak. Az erőmű élettartamát eredetileg harminc évre tervezték, de a folyamatos műszaki fejlesztéseknek köszönh etően az erőmű még további 1015 évig működhet, amennyiben erre a meglévő biztonsági berendezései alapján engedélyt kap az illetékes szakhatóságtól, és amennyiben erre az ország gazdasága igényt tart. A gazdaság igényét egyértelműen jelzik a tényszámok. Mí g jelenleg a világ villamosenergiatermelésében 17 százalékkal részesednek az atomerőművek, Magyarországon a Paksi Atomerőmű a villamosenergiatermelésben betöltött 39 százalékos részesedéssel a legolcsóbb, 6 forint/kilowattóra áron állít elő villamos ener giát. Ebben az árban természetesen benne foglaltatik az a pénzösszeg is, amelyet az atomerőmű a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba az atomtörvény előírásainak megfelelően befizet, és ennek összege évente mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A legfrissebb adatok alapján a hazai villamosenergiatermelés tüzelőanyagtípusonkénti összetétele 20002001 között a következő tendenciákat tükrözte. A szénhidrogéntüzelésű erőművek részesedése 30,9 százalékról 33,6 százalékra nőtt, a széntüzelésű erőművek részesedése viszont 26,5 százalékról 25,2 százalékra csökkent. A nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya 40,6 százalékról 39,1 százalékra csökkent, az egyéb módon, nagyrészt vízierőművekben megtermelt villamos energia részaránya 2 százalékról 2,1 százalékra, tehát éppenhogy csak emelkedett. Csökkenő tehát az energiatermelésen belül a nukleáris energiával megtermelt villamos energia részaránya, de ez nem a korszerűtlenséget, a kiszorulást jelzi, hanem a jelenlegi kapacitások szinte teljes mértékű ki használását, azaz a növekvő fogyasztáson belül jelenleg a paksi lehetőségek állandósulását. Tisztelt Ház! Csernobil katasztrófája arra figyelmeztette a világot, hogy az ilyen balesetek következményeinek nemzetközi jellege miatt az erőművek biztonságát is n emzetközi szervezeteknek kell ellenőrizniük. Paks már 1999ben kivívta a Nyugateurópai Nukleáris Hatóságok Szövetségének elismerését, amelyik az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országok atomerőműveinek ellenőrzését követően kibocsátott zárójelentésében megállapította, hogy "Magyarország gyakorlata a nukleáris létesítmények engedélyezésében, szabályozásában és ellenőrzésében minden kétséget kizárva fejlettnek minősíthető". A beszámoló említi a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nemzetközi szakértőcsoportjá nak 2000. évi ellenőrző munkáját, akik a biztonság fokozását szolgáló javaslataik mellett egyértelműen elismerték az atomenergiát működtető hazai létesítmények magas biztonsági színvonalát. A helyszíni ellenőrzés mellett - és most hadd idézzek egy ettől a jelentéstől függetlenül készített tudományos megfigyelésből - rendszeres a kiterjedt biológiai és természetvédelmi megfigyelés Paks körzetében. Mind az erőmű szűkebb, 2,5 kilométer sugarú környezetén belül, mind tágabb, 30 kilométer sugarú környezetében vi zsgálják a fakéreg, moha, talaj sugárzását, és mindeddig semmilyen, a megszokottnál magasabb értékekkel nem találkoztak. Még az úgynevezett radionuklidok deponálási helyein sem, azaz a térfelület lefolyástalan medermaradványaiban, ahol a szennyeződések fel halmozódását elősegíti az állandó vagy időszakos vízborítás, szóval az ilyen radionuklidcsapdákban is messze a megengedett mérték alatti a sugárzás. Tisztelt Ház! A jelentés hangsúlyosan foglalkozik a radioaktív hulladékok elhelyezésének biztonságával. Ma gyarországon Pakson kívül mintegy 1700 munkahelyen alkalmaznak izotópot. Itt
