Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az atomenergia 2000. évi hazai alkalmazásának biztonságáról szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ISTVÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója, a napirendi pont előadója:
149 váratlan események kapcsán. Természetese n az atomerőmű jelenlegi üzemi állapotában is biztonsági szolgálat működik, és a beléptetés ennek megfelelően mindig is szigorúan ellenőrzött volt. A beszámoló bizottsági vitája után elkészítettük a H/5775. számú országgyűlési határozattervezetet, melyet a Házszabály szerint beterjesztettünk a Ház elé. Javaslatunk szerint a parlament fogadja el a kormány által előterjesztett beszámolót. A beszámoló áttekintése során lényegesnek tartom, hogy tartalmazza a biztonság létesítményi kereteit, a nukleáris biztonsá g intézményi kereteit, a sugárbiztonságot és sugárvédelmet, az együttműködést a nemzetközi és európai uniós szervezetekkel és a tájékoztatási tevékenység széles körű megvalósítását. A magam részéről az utolsó pontot roppant fontosnak tartom, tekintettel ar ra, hogy a térségben megválasztott képviselőként a lakossággal való folyamatos kapcsolattartásnál az erőműnek a helyzete, működése mindig felmerül. Ezt a folyamatos együttműködést az atomerőmű működése óta fenntartja, rendszeresen bővíti, és rendszeres kia dványaival a lakosságot tájékoztatja a működéssel kapcsolatos paraméterekről. Az utóbbi időszak leglényegesebb fejlesztése és legfontosabb fejezete volt a szirénarendszer korszerűsítése, az úgynevezett kisbírórendszer bevezetése. Bizonyára ismerik a képvis előtársaim ennek a fontosságát, illetve azt, hogy a szirénarendszer használatán kívül közlemények adhatók be, és így kikerülhető az, hogy a szirénarendszer működését esetlegesen nem kellő tájékozottsággal követik az állampolgárok, nem tudják a jelek, jelzé sek minőségét, minősítését. Éppen ezért fontos, hogy ennek a szirénarendszernek a kiépítése a 30 kilométeres körzeten belül is a harmadik lépcsőben meg fog történni. Az együttműködés a nemzetközi és európai uniós szervezetekkel folyamatos munkát jelent, am i azt jelenti, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által végzett ellenőrzéseket az Országos Atomenergia Hivatal együtt koordinálja. Ezenfelül az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége is az atomerőmű működéséről folyamatos képet kap. De talán a legfontosabb számunkra az, hogy az európai uniós követelmények szempontjából az energiafejezet a 2000. évben lezárásra került, és ennek a lezárása a beszámolóban is kiemelésre került, illetve ez a lezárás azt jelenti, hogy az atomerőmű az uniós jogszabályokkal harmoni zál. Ezenkívül az Európai Uniónál egy minőségi előrelépés történt, a nukleáris biztonság kérdése bizottsági szintről politikai szintre került, az Európa Tanács szintjére. A sugárbiztonság és sugárvédelem beszámolóban található fejezete nagyon fontos az ell enőrzések folyamatos és fokozatos bővülése érdekében. Ezeket az ellenőrzéseket az Állami Tisztiorvosi Szolgálat megyei, fővárosi intézményei végzik, a Környezetvédelmi Minisztérium hat állomása végzi, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat tíz állomá sa végzi. A beszámoló talán leglényegesebb fejezete a nukleáris biztonság létesítményi feltételeinek a taglalása, illetve ennek a bemutatása. A létesítményi feltételeket négy helyszínen ellenőrzik, illetve négy helyszín található Magyarországon: a Budapest i Oktatóreaktor a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem területén, a Kutatóreaktor Budapesten a Központi Fizikai Kutató Intézet területén, a kiégett kazetták átmeneti tárolója a Paksi Atomerőmű területén, és maga a Paksi Atomerőmű. Mint a beszámolóban olvas hatják a képviselőtársaim, a biztonságnövelő intézkedések folyamatos végrehajtása folytán 2002re befejeződik az a folyamat, amellyel az Európai Unióval és a nyugateurópai reaktorokkal összevethetővé válik a Paksi Atomerőmű. Ezeknek a biztonsági intézkedé seknek néhány pontja a reaktorvédelem, a földrengésállóság, a tűzbiztonság növelése, az emberi hibázás lehetőségének a csökkentése, a primerköri túlnyomásvédelmi rendszer átalakítása, a primer és szekunder átfolyás kezelése. (10.20) Utolsóként említeném me g a beszámolóban - de természetesen nem utolsósorban - a biztonság intézményi feltételeit, amelyek az Országos Atomenergia Hivatal függetlenedése folytán javulnak,
