Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 5 (251. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
142 jelenleginél lényegesen jelentősebb támogatást. Ezt az alternatívát önök elutasították, s egy olya n útra tévedtek - nem csupán a kormánypárti képviselőtársaink, hanem a parlament 93 százaléka , amely folyamatosan problémákat és gondokat okoz ennek az országnak. Jelentsük ki egyértelműen, hogy nem csupán az OrbánNastasepaktummal van gond, hanem magáv al az alaptörvénnyel van gond. Ezt mondja a velencei bizottság, ezt mondja az országjelentés, és ezt mondta legutóbb az Európai Biztonsági Szervezet kisebbségi főbiztosa, Rolf Ekéus úr is, aki azt mondta, hogy a törvény rossz precedenst teremt. Semmilyen e légtételt nem okoz számunkra, tisztelt képviselőtársaim, hogy az egykori figyelmeztetéseink, az egykori aggodalmaink mára sajnálatosan beigazolódtak. Féltünk attól, hogy romlani fog a határon túli magyarok helyzete, féltünk attól, hogy feszültségek keletke znek a Magyarország és a szomszédos országok közötti kapcsolatokban, és féltünk attól, hogy nem fognak egyetérteni törekvéseinkkel az európai partnereink sem. Mindez ma úgy tűnik, hogy valóság. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát az első fontos kijelentésem a z, hogy rossz volt a törvény, ezen a törvényen változtatni kell. A második fontos kijelentésem magához az OrbánNastasepaktumhoz kapcsolódik. Ez már valóban egy kényszerpályán született. Presztízsmegállapodásról van szó, egy olyan megállapodásról, amely m eg akarta menteni azt, amit megmenthet, de ezzel veszélybe sodorta azt a keveset is, amit adni kívánt. Orbán Viktor miniszterelnök úr parlamenti felhatalmazás nélkül kötötte meg ezt a megállapodást, érdemben és lényeges pontokon módosított egy parlament ál tal elfogadott törvényt. Törölte Románia vonatkozásában a hozzátartozói igazolványokat, törölte az ajánló testületek eredeti jogosítványait, és mint közismert, kiterjesztette a munkavállalási engedélyt valamennyi román állampolgárra. Amikor azt tapasztalta a kormány, hogy ezzel a lépésével, amelyet előkészületlenül, kapkodva, egymásnak ellentmondó kijelentésekkel kísérve tett meg, komoly aggodalmat, szorongást keltett a magyarországi választópolgárok egy részében, akkor úgy próbált kimenekülni, hogy azt mon dta, mindez csak 81 ezer álláshelyre vonatkozik. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt térünk rá a lényegre, mert az a lényege ennek a dolognak, hogy a szemfényvesztésnek még most sincs vége. Hát akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba! Miről szól a kedvezm énytörvénynek a munkavállalási engedélyekre vonatkozó része? Valamennyi határon túli magyar munkavállalót megillet ez, sőt valamennyi románt, vagy csak 81 ezer főt, amiből egyébként már 39 ezer álláshely be is van töltve, tehát ez azt jelenti, hogy gyakorl atilag 42 ezer álláshelyről van szó. Amit önök itt agyonünnepeltek, amit a magyarság megtartásáért tett jelentős lépésnek minősítettek, az pusztán 42 ezer álláshelyet jelentene? Nem véletlen, hogy kérdésként fogalmazom meg, mert annyi a zavaros és ellentmo ndó információ, hogy nehezen látunk tisztán. (Dr. Hende Csaba közbeszól.) De egy dologban tisztán látunk: sajnos a szemfényvesztés tovább folytatódik. Ennek most véget kellene vetni, és véget lehet vetni, tisztelt képviselőtársaim. A szabad demokraták nagy on egyértelműen fogalmaznak abban a törvénymódosító javaslatban, amelynek tárgysorozatbavételéről önök ma délután dönthetnek. Ez a törvényjavaslat orvosolja mindazokat a problémákat, amelyeket az a törvény akár a kétoldalú kapcsolatrendszerben, akár az eu rópai partnereinkkel folytatott vitában okozott; orvosolja a munkavállalással kapcsolatos félelmeket és gondokat is. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy ítélem meg, hogy a további makacs kitartás azon az úton, ahol a kormány halad - a kormány és azok, akik ebbe n támogatják , csak rossz következményekkel járhat. Erről az útról érdemes letérni, érdemes megfogadni a haza bölcsének, Deák Ferencnek azt a jó tanácsát, hogy ha egy mellényt egyszer rosszul gomboltunk be, akkor nincs más mód, mint hogy ki kell gombolni, és újra kell gombolni azt. Ezt javaslom én is önöknek, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban. - Szórványos taps az MSZP soraiban.)
