Országgyűlési napló - 2002. évi tavaszi ülésszak
2002. február 4 (250. szám) - A kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program megvalósulásáról, az ellátó intézményrendszer átvilágításáról és hatékonyságvizsgálatáról szóló jelentés, valamint a jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határo... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BAUER TAMÁS (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DEUTSCH TAMÁS ifjúsági és sportminiszter:
106 é s minden parlamenti eszmecserét, minden sajtóbeli megnyilatkozását arra használja ki, mintha meg nem történt volna, mintha soha ki nem alakult volna ez az egyetértés. Így tehát, tisztelt hölgyeim és uraim, amennyiben egyenesen, korrekt módon, azt gondolom, az általános iskola alsó tagozatában már elvárható módon nem teszi azt valaki világossá - 2000 decemberében ő személyesen is és az őáltala képviselt frakció tagjai, kettő kivételtől eltekintve, mind igenlő szavazatukkal támogatták a kábítószerfogyasztás visszaszorítását szolgáló nemzeti stratégiát , amíg nem mondja azt, hogy ez az igenlő szavazat, ez a támogató álláspont megváltozott, addig én az adott szó hiteléből kiindulva továbbra is úgy tekintem, a magyar kormány továbbra is úgy tekinti, hogy valame nnyi parlamenti frakció támogatását élvezi ez a nemzeti stratégia. Amiről most tárgyalunk, az a nemzeti stratégia végrehajtásáról adott tájékoztató jelentés. Nyilvánvalóan egy parlamenti vita általános szakasza arra is hivatott, hogy az Országgyűlés asztal án fekvő előterjesztéshez kapcsolódó kérdések is felmerüljenek, azonban a kapcsolódó kérdések teljesen háttérbe nem szoríthatják magát azt a jelentést, aminek a megvitatása a parlament joga és kötelessége. Ellenzéki javaslatra került be a 2000 decemberében elfogadott nemzeti stratégiába az, hogy már alig egy esztendő múlva, a 2001. esztendő őszi ülésszakán a kormánynak be kell számolnia. Minden parlamenti képviselő tudja, hogy az őszi ülésszak szeptembertől december közepéig tart, így tehát amikor ez a módo sító javaslat megfogalmazódott, akkor azok, akik ezt a módosító javaslatot megfogalmazták, tudták, hogy ők arra kérik a kormányt, hogy egy átfogó, rövid, közép- és hosszú távú céljait tekintve fél esztendőtől tizenkét esztendőig terjedő időhorizontban prog ramot megfogalmazó és cselekvési irányokat kijelölő stratégia végrehajtásáról már hétnyolc hónap után adjon tájékoztatást a kormány. A kormány ezt a módosító javaslatot helyénvalónak tartotta és el is fogadta. Ennek megfelelően egy, bizonyos programok meg valósítását tekintve tizenkét év múlva célokat megjelölő program nyolc havi teljesítéséről tudunk tájékoztatást adni. Nehéz számon kérni egy nyolchónapos gyereken, hogy miért nem tudja teljesíteni egy tizenkét éves gyermekkel szemben minimum elvárásként me gfogalmazódó célokat. Igen, tisztelt hölgyeim és uraim, én még olyan csodagyermeket sem ismerek, amelyik nyolchónapos korában írni, olvasni tud, már elmélyült a matematika, a természetismeretek és egykét Európában beszélt idegen nyelv ismeretében. Ma való ban az a helyzet, hogy a nemzeti stratégia végrehajtása egy alig 810 hónapos gyermek, egy 810 hónapos gyermektől elvárható készségek, képességek kérhetők rajta számon. Ami a késlekedést illeti, ezzel kapcsolatban nem szeretnék visszafelé mutogatni. Rendk ívül nehéz volt az az örökség, amit 1998ban át kellett vennie a kormánynak. Megértem, hogy időről időre, egyfajta téma hiányában az a vélekedés fogalmazódik meg, mintha minden rendben lett volna 1998ban a kormányzati tevékenység különböző területein. De nincs ez így, tisztelt hölgyeim és uraim, nem volt ez sajnos így a kábítószerprobléma visszaszorítását tekintve sem. Nagyon fontos volt az a munka, amit az 1997ben felállított parlamenti eseti bizottság elvégzett, erre a munkára mind annak szakmai tartal mát tekintve, mind pedig a minimális emberi korrektség szabályát betartva mindvégig írásban is és szóban is hivatkozik a polgári kormány által előkészített és a parlament elé beterjesztett nemzeti stratégia. Ugyanakkor ne felejtsük el azt, hogy egy kormány zati tehetetlenségre adott teljesen furcsa válasz volt. (22.30) Az történt, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy az 1994 és 1998 között hivatalban lévő kormány teljes mértékben tehetetlennek bizonyult a tekintetben, hogy átfogó nemzeti stratégiát dolgozzon ki, és az így kidolgozott nemzeti stratégiát elfogadva azt lépésről lépésre elkezdje megvalósítani. Ezt a tehetetlenséget ismerte föl az akkor legnagyobb kormányzópárt, a Szocialista Párt frakciója, és keresztül tudta vinni az ellenzék támogatásával, amely ug yancsak látta az MSZPSZDSZkormány tehetetlenségét, hogy legalább egy eseti bizottság jöjjön létre, egy eseti bizottság adjon megfelelő lökést annak, hogy végre ez a kormányzati tehetetlenség megváltozzon. Éppen ezért
