Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a gazdasági miniszterhez - "Miért nem vet véget a kormány a multik hazai partnerei kiszolgáltatottságának?" címmel - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
62 DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Köszönöm, elnök asszony. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Miközben minden hangzatos hivatalos szöveg piaci versenyről, a nnak előnyeiről, szabályozó és árcsökkentő szerepéről zeng ódákat, eközben a valós helyzet az, hogy a hazai kis- és középvállalkozások többszörösen hátrányos helyzetben vannak az amúgy is sokkal tőkeerősebb multikkal szemben. Idehaza a MIÉP képviselői, kül földön pedig az Európai Unió illetékesei minősítették tarthatatlannak azt az egyenlőtlenséget, ami például az adózás terén megnyilvánul a külföldi multik javára. De ugyanúgy közismert, hogy ha egy hazai kis- vagy középvállalkozás szeretné az áruját elhelye zni valamelyik multi kereskedőlánc polcain, annak milyen kiszolgáltatottságot kell elviselnie úgy a szerződéskötéskor, mint a fizetési feltételek terén. Korábban többnyire 90 napos fizetési határidőt vállaltak a multik, most már találkozni 120, sőt 180 nap os fizetési határidővel is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tőkeszegény hazai kis- vagy középvállalkozás támogatja a nála összehasonlíthatatlanul tőkeerősebb multit, amely negyed- vagy fél évig használja a kisebbek pénzét, kamatmentesen. A fentiek mel lett egy újabb fajta kiszolgáltatottságra is fény derült. Egy multinacionális cég be akart vezetni egy új terméket Magyarországon; hazai kisvállalkozással kiépíttette a piaci hálózatot, majd amikor az elkészült, a termék ismertté vált, egyszerűen átvette a piacot, lehetetlenné téve a hazai vállalkozót, annak befektetett munkájával, az ő termékeinek népszerűsítésére, bevezetésére fordított beruházásaival együtt. Ez csak egy jellemző példa a sokból, de mindegyiknek a lényege az, hogy egyoldalúak, a multik vis szaélnek előnyükkel. A Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke szerint olyan jogszabályi változtatásokat kellene végrehajtani, amelyek csökkentik a hazai cégek kiszolgáltatottságát. A hazai kis- és közepes vállalkozások (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) jogi védelmet várnak a multik erőfölényével szemben. Kérdezem tehát, hogy a kormány miért nem teszi meg a szükséges lépéseket, ha szóban az erős hazai vállalkozó réteg megteremtése a cél. Várom válaszát. (Taps a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm. A képviselő úr kérdésére Glattfelder Béla politikai államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. (14.20) GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves K épviselő Úr! A képviselő úr nem tett fel konkrét kérdést. Az általános kérdésére a válaszom az, hogy a polgári kormány megalakulásától kezdve arra törekszik, hogy javítsa a hazai kis- és középvállalkozók versenyképességét mind a hazai, mind pedig a nemzetk özi piacokon. Nemcsak - az ön szavaival élve - szövegek szólnak erről, hanem gondoljon bele, képviselő úr, hogy milyen ellenkezést kiváltó módon alakítottuk át úgy az autópályaépítés rendszerét, hogy ne multinacionális cégek építsenek Magyarországon autóp ályákat (Tóth Károly: Közbeszerzés nélkül!) , hanem lehetőség szerint hazai kis- és középvállalkozók (Tóth Károly: Belátom, hogy téged nem zavar!) - a támadások erejéről, stílusáról az öntől balra ülőktől most is értesülhet. Így tehát látható, hogy még az e llenzék egy részének ellenkezése ellenére is vannak ilyen törekvéseink, és ezek egyáltalán nem sikertelenek, mert mi magunk is úgy ítéljük meg, hogy a verseny nem arra való, hogy a hazai kis- és középvállalkozókat kiszorítsuk a magyar piacról. A verseny ar ra való, hogy az árakat azzal le tudjuk nyomni. Egyébként a magyar adókedvezmények nem a multinacionális cégeket kedvezményezik, hanem a Magyarországon befektető valamennyi céget, legyenek azok akár magyar kis- és középvállalkozók (Dr. Fenyvessy Zoltán: An nak nincs pénze!) - ekkor sokkal nagyobb arányú egyébként a befektetési adókedvezmény - vagy nemzetközi cégek. Az Európai Unió ezt persze támadja, mert attól fél, hogy
