Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Lezsák Sándor (MDF) - a gazdasági miniszterhez - "Mit kíván tenni a tárca a munkabér eddiginél fokozottabb védelme érdekében?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár:
44 Lezsák Sándor (MDF) - a gazdasági miniszterhez - "Mit kíván tenni a tá rca a munkabér eddiginél fokozottabb védelme érdekében?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági miniszterhez: "Mit kíván tenni a tárca a munkabér eddiginél fokozottabb védelme érdekében?" Öné a szó, képviselő úr. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A kilencvenes évek második felében a munkavállalók panaszai több bírósági fórumot foglalkoztattak. A panaszok szerint a munkaadók a munkabérek kifizetése során átálltak a korszerű pénzátutalás módszerére, és ezzel számlanyitásra késztették a munkavállalókat, akik így már közvetlenül nem ka pták kézhez a fizetésüket. A modernizáció pénz- és időköltségeit a munkaadók részben vagy egészében a munkavállalókra hárították. A korabeli törvények betűi szerint ez az eljárás nem sértett jogszabályokat, ezért a munkavállalók panaszait a bírósági fórumo kon elutasították. (13.10) A számlán történő bérkifizetések bővülése a bankok számlakezelési, pénzfelvételi díjainak a gyors növekedését váltotta ki. Néhány bank papíron lehetővé teszi az olcsó vagy díjmentes pénzfelvételt, saját fióknál, havi két alkalomm al, de a hozzám beérkező panaszok arról számoltak be, hogy ilyenolyan ürüggyel nem adnak ki pénzt, csak 20 ezer forintig vagy a Poschautomata elromlására hivatkozva automatáról egyáltalán nem, viszont a számláról történő pénzfelvételért már díjat szednek . Nem ritka az a munkavállaló, akinek évente 56 ezer forinttal is megrövidíti munkabérét ily módon a munkaadója és a bankok. Az elmúlt évben fogadta el a tisztelt Ház a munkabér védelméről szóló, a nemzetközi munkaügyi konferencia 1949. évi 32. ülésszakán elfogadott 95. számú egyezmény kihirdetéséről rendelkező 2000. évi LIV. sorszámot viselő törvényt. Az említett törvény 3. és 5. cikkelye hangsúlyozza, hogy - idézem - "a munkabért közvetlenül az érintett munkavállalónak kell kifizetni". Kollektív szerződé s vagy az érintett munkavállaló beleegyezése esetén a törvény természetesen megengedi a számlára történő vagy csekken történő bérkifizetést, de Magyarországon ilyen helyzet a gazdálkodói területen viszonylag ritka, az ilyen úton történő bérkifizetésekről e ddig csak a munkaadók döntöttek. Tisztelt Államtitkár Úr! Mi a véleménye a bérkifizetések jelenlegi gyakorlatáról? Általánosan megsértike a munkaadók a 2000. évi LIV. sorszámot viselő törvényben kihirdetett nemzetközi egyezményt? Hogyan lehetne orvosolni a mai helyzetet? Törvény előírhatjae az átlagos számlavezetési és pénzfelvételi költségeknek a munkaadókra történő terhelését? Hiszen ők ennek a változásnak a fő haszonélvezői, ők takarítják meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a pénzszállítási, borítékolási, pénzkifizetési költségeket. Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr interpellációjára Glattfelder Béla g azdasági minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr! GLATTFELDER BÉLA gazdasági minisztériumi államtitkár :
