Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - A XXX. Olimpiai Játékok és a XIV. Paralimpiai Játékok 2012-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
124 A Magyar Igazság és Élet Pártjának van egy nevelési embereszménye, ez pedig az olimpiai ember, aki a fair play erkölcsiségén és a kalokagathia szellemiségében él. (18.40) Tehát számunkra nagyon fontos maga az olimpiai eszmeiség is. Másodsorban, országépítő programnak tartjuk az olimpia megrendezését, hiszen egyszer: létesítményekhez magyar vállalkozóknak munkát ad. Másodszor: az e gészség megőrzését szolgálja igen romló egészségi állapotban lévő hazánk lakosságának. És harmadsorban, ami nem elvetendő, egy tartást ad, összefogásra serkenti a nemzetet, ahol pláne eredményt is érhet el. Én a pénz miatt nem aggódnék úgy, mint képviselőt ársaim, hiszen a Magyar Igazság és Élet Pártja programjában szerepel, hogy ütemezzük át az adósságállományunkat háromnégy évre, és máris ott van több pénz, mint kellene az olimpiára, hiszen máris 5 ezer milliárd forinttal lehetnénk gazdagabbak, és azzal g azdálkodhatnánk. Egy bajunk van - de erről Deutsch Tamás miniszter úr meggyőzött , mi 2012t egy kicsit korainak tartottuk. Viszont azzal győzött meg, és támogatom, ha 2012ben - ahol Kína és számos más európai város is pályázik - nem nyernénk el az olimp iát, sokkal eredményesebben juthatunk el 2016ra is. Tehát igenis, a Magyar Igazság és Élet Pártja azon elvből támogatja a határozati javaslatot, mert igenis csodálatos lenne, ha végre hazánk, amely az újkori olimpia megalakulásakor már ott bábáskodott, vé gre egyszer az életben olimpiát rendezhetne. Nem lehet nem megszavazni ezen határozati javaslatot. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Bauer Tamás úr, az SZDSZ képviselőj e. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. (Olvassa.) Engedjék meg, hogy egy mondatot mondjak önöknek arról, hogy megítélésem szerint amikor egy ilyen állami befektetésről gondolkodunk, illetve egy ilyen állami költségvetési támogatást igénylő proj ektet akarunk támogatni vagy elvetni, talán érdemes átgondolni, hogy miképpen kellene gondolkodni nekünk, honatyáknak a költségvetés pénzéből történő vállalkozásokról. Általánosan elhangzott érv, hogy kockázata van ennek az olimpiai pályázatnak. A kockázat ról mérhetetlenül megoszlanak a vélemények a különböző padsorokban ülő képviselők között, de a kockázat tényét általában senki sem vitatja. Ennek a parlamentnek, ennek a kormánynak, ennek a költségvetésnek kockázatot kell vállalnia. Úgy gondolom azonban, h elyes, ha különbséget teszünk a kockázatvállalás fajtái között a tekintetben, hogy vállalkozó vállalja ezt vagy honatya. Mert egy honatya, kérem, a köz pénzével vállalkozik. A vállalkozó a saját pénzét teszi kockára és a saját kockázatának felelősségét vis eli. Egy honatya nem a saját pénzét, hanem az adófizetők pénzét, a köz pénzét teszi kockára, és a köz kockázatára játszik, nem pedig a sajátjára, mint egy vállalkozó. Megítélésünk szerint jelen pillanatban semmiféle olyan információ nem áll rendelkezésünkr e, amely 2012re egy budapesti megrendezésű olimpia költségeit tartalmazná. Ilyenfajta számításokat, megvalósíthatósági tanulmányokat ide elénk be nem terjesztettek. Amíg ez nem történt meg, addig megítélésünk szerint egy becsületes honatya a köz pénzével be nem látható kockázatra nem vállalkozhat. Nem tudom, észrevettee legalább Deutsch Tamás, aki itt ült 1991ben is az Országgyűlésben, hogy én a világkiállítást olimpiára cserélve Orbán Viktornak, a Fidesz akkor frakcióvezetőjének az Országgyűlé s 1991. június 3ai ülésén mondott beszédét idéztem. Akkor, 1991ben az olyan típusú szövegeket, mint amilyeneket itt most Deutsch Tamás miniszter úr elmondott, az akkori kormánykoalíció, az MDF, a KDNP, a Kisgazdapárt padsoraiból hallottuk, ők beszéltek a rról, hogy az ő elhivatottságuk az ellenzékben - ami akkor a szabad demokratákból és a fiatal demokratákból állt , úgy látszik, süket fülekre talál; ők beszéltek arról, amiről Deutsch Tamás miniszter úr ma a bizottsági ülésen beszélt, hogy mi egy más kult úrához tartozunk, mármint a jelenlegi kormánypártok, illetve a szabad demokraták.
