Országgyűlési napló - 2001. évi téli rendkívüli ülésszak
2001. december 18 (249. szám) - Mentelmi ügyek: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. DORNBACH ALAJOS, a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
114 Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Dornbach Alajosnak a kisebbségi vélemény ismertetésére. DR. DORNBACH ALAJOS , a mentelmi, összefé rhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Látszólag jelentéktelen véleményeltérés van a többségi álláspont képviselői, illetve a kisebbségi álláspont képviselői között, mégis fontosnak tartjuk ezt a különbséget hangsúlyozni, mert ez a különbség csak látszólagosan jelentéktelen. Arról van szó ugyanis, hogy a többségi vélemény szerint Kuncze Gábor országgyűlési képviselő túllépte a szólásszabadság alkotmányos korlátait, és csupán a cselekmény súlya és egyéb összefüggések okán a mentelmi bizottság nem látta indokoltnak a mentelmi jog felfüggesztését. (Általános zaj.) A kisebbség határozott álláspontja szerint Kuncze Gábor képviselő úr nem lépte túl a szólásszabadság alkotmányos kor látait. Mert miről is van szó? Schlecht Csaba azt kifogásolja, hogy Kuncze Gábor őt áfacsalás bűncselekményével gyanúsította. (Dr. Répássy Róbert: Az más!) Téves, nem. Nem ezzel gyanúsította, hanem adócsalás bűncselekményének a gyanújáról beszélt. A törvén y nem ismer különbséget adócsalás esetében, hogy milyen adónem tekintetében követik el a cselekményt. Nem ismerjük pontosan a nyomozás anyagait, nem tudjuk, hogy áfafizetéssel kapcsolatos csalási tényállási elemet is megvalósítotte, vagy annak gyanúja fen nforogni látszotte Schlecht Csaba esetében, hisz a nyomozó hatóság hosszú ideig csupán (Folyamatos zaj.) okirathamisítás ügyében volt hajlandó nyomozni abban az ügyben, amely ügynek lényege, hogy Schlecht Csaba tucatnyi Fideszhez közeli cég tulajdonjogát egyetlen napon elidegenítette bizonyos Kaya Ibrahim nevű személynek, és ezáltal a cégeket fantomizálta. A cégeknek igenis százmilliós nagyságrendű köztartozása, illetve banktartozása állott fenn. Ezeknek a behajtása lehetetlenné vált, de főként lehetetlen né vált felelősségre vonni a tartozások felhalmozóit. Az ellenzék többszöri interpellációja és kérdése nyomán rendelte el a Legfőbb Ügyészség, hogy adócsalás gyanújára is terjedjen ki a nyomozás. Mindez történt abban az időben, amikor a Fideszhez ugyancsak igen közel álló Varga Csaba, a Fidesz egyik volt gazdasági vezető személyisége ellen több mint 2 milliárd forintos (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Beszélj az SZDSZről!) megalapozatlan áfavisszaigénylés miatt indult eljárás. (Közbeszólás a Fidesz soraibó l: Az SZDSZről beszélj! - Folyamatos zaj.) Ilyen körülmények között egy Országgyűlésnek alkotmányos joga, hogy egy súlyos adócsalás bűncselekményének a gyanújába keveredett közszereplő ügyében véleményét büntetlenül kifejthesse. Ezért véleményünk szerint Kuncze Gábor nem lépte túl a szólásszabadság alkotmányos korlátait, és ezért nem indokolt a mentelmi jogának a felfüggesztése. Köszönöm. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem Kuncze Gábor képviselő urat, hogy kíváne reagálni az elhangzottakra. (Kuncze Gábor nemet int.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatal következik. Emlékeztetem önöket, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy a képviselő úr mentelmi jogát az Országgyűlés ne függessze fel. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy felfüggesztie Kuncze Gábor országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Kérem, a minősített többség szabályai szerint szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 5 igen, 290 nem, 7 tartózkodás mellett nem függesztette fel Kuncze Gá bor mentelmi jogát. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik Sági József mentelmi ügye . A mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság H/5659. számon határozati javaslatot nyújtott be
