Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. november 5 (235. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HOMA JÁNOS (Fidesz):
2097 közéletben csak azoknak adjon szerepet é s csak azokat támogassa, akik a nemzethűségüket igazolták. Ez nemcsak Tamási Áron fohásza és kérése, ez 1956nak a követelése is. Úgy érzem, akkor lesz Magyarországon nyugodt társadalmi rend és békés előrehaladás, és vége lenne a rettenetes, rettenetes ell enzéki hangoskodásnak, ha valóban eltűnnek a magyar életből mindazok, akik úgy kerültek az Országgyűlésbe, hogy nemzethűségüket és emberségüket nem igazolták. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Miután kormány képvisel ője nincs jelen, nem tudom megkérdezni, hogy kíváne reagálni az elhangzottakra. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Homa János képviselő úr, a Fidesz képviselője: "A millennium nem ért véget" címmel. A képviselő urat illeti a szó. HOMA JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor három évvel ezelőtt, az 1999. évi költségvetés vitájában a millenniumról szóltam, magam sem gondoltam, hogy ez a program, mármint a millennium megünneplés e ilyen sikeres lesz, merthogy ez a több mint másfél éves rendezvénysorozat roppant sikeressé vált, és újból összehozta a magyar nemzetet. De nézzük a részleteket! Mint ismert, a 2000. és a 2001. esztendő rendkívüli alkalommal ajándékozott meg bennünket. S zent István koronázásának, az állam alapításának és a keresztség felvételének ezredik évéhez érkeztünk mi, magyarok akkor, amikor a világ a kétezer éves kereszténységet ünnepelte. Az Orbán Viktor vezette kormány 1998 őszén irányelveket fogadott el a magyar millenniumról, melyben kimondták: a 2000. év január 1jétől 2001. augusztus 20áig terjedő ünnepnek elő kell segítenie, hogy mindnyájunk nemzeti önbecsülése és polgári önbizalma megerősödhessen. A magyar millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István 1999. január 4én felhívással fordult a települési önkormányzatokhoz, a polgári és az egyházi közösségekhez, s 3500 jelentkezés érkezett. A jelentkezések nagy száma, a bennük feltüntetett programok sokasága bizonyította, hogy a magyar államiság megünneplése olya n nemzeti ügy, amely mozgósítja az ország lakosságát és a határon túli magyarságot is. A szervezők kezdeményezték, hogy az ünnep ideje alatt minden településen tartsanak millenniumi emléknapot, mely alkalommal a helyi önkormányzat átveszi a Magyar Köztársa ság millenniumi emlékzászlaját. Az elmúlt hónapokban együtt ünnepelt az egész nemzet. Hála istennek, elhallgattak a fanyalgó hangok, amelyek a tervezés időszakában hallatszottak. Hiszen emlékezhetünk rá, hogy a parlamentben a legkülönfélébb javaslatok szül ettek arról, hogy mire kellene költeni a millenniumra szánt pénzt; közöttük a mezőőri szolgálat létrehozásától kezdve a kutyamenhely kialakításáig minden előfordult. A siker nyomán aztán megszűnt a gyalázkodás. (21.40) Az első emlékzászlót Orbán Viktor min iszterelnök adta át 2000. január 2án Bajóton, majd minden település a maguk választotta napon, az általa választott kormányzati tisztségviselőtől vehette át a zászlót. Ezek mellett, a Határon Túli Magyarok Hivatala közvetítésével, mintegy félszáz határon túli szervezet kapott emlékzászlót. Az ünnepségek többsége templomban zajlott, ezzel is aláhúzva a tényt: a magyarság ezeréves államisága milyen mélyen gyökerezik a kétezer éves kereszténységben. A magyar millennium elmúlt hónapjaiban megmozdult az egész n emzet; soha nem ünnepelt még így, ahogy Nemeskürty István fogalmazott, önkormányzati mivoltában. Azelőtt központi ünnepeink voltak, évente kétszerháromszor, melyeknek megrendezték a helyi változatát. A gyökeres fordulat
