Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 4 (221. szám) - Személyi ügy: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP):
233 konkrétan a kérdés tárgyát képező búzára is. Nem kívánok hivatkozni azokra az évekre, amikor a kiváló terméseredmények miatti kínálati piac törvényszerűségének következményeként a kereskedők még az igen jó minőségű terményt is csak alac sonyabb áron vették át. Igaz ebből adódóan az is, hogy ellenkező piaci helyzet esetén még a takarmány minőségű áru is gyorsan és viszonylagosan kedvező áron piacot talált. Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény alapján kizárólagosan egy ár nevezhető rögzítettnek: az évente meghirdetésre kerülő garantált ár, amely kötelezi az államot a termelők által felajánlott árumennyiség állami felvásárlására. Természetesnek tartom azt a jogos termelői elvárást, hogy az általuk megtermelt termény, vagyis a búza ára tartalmazza a termelésre fordított költséghányadot, illetve azon felül a nyereséget is. Az elmúlt évek tapasztalatai is bizonyítják, hogy a jó minőségű, javító vagy az élelmezési minőségi kategóriába tartozó búza kedvező áron értékesíthető mind a belföldi, mind az exportpiacon. Ez az idei évben is tapasztalható volt. Meghatározó az elvetett fajta, a jó minőségű vetőmag, az alkalmazott termesztéstechnológia és igen jelentős az évjárati hatás is. Amennyiben ezen tényezők közül csak az egyik is hiá nyzik, illetve az időjárás sem kedvező, úgy a betakarított búza minősége alacsonyabb fokozatú lesz. Lényeges továbbá, hogy a búzatermelés költség- és jövedelemviszonyai jelentős ingadozásokat mutatnak, azonban nemcsak régiónként, hanem gazdaságonként is. A termőhely, a ráfordítás és az adott piaci viszonyok határozzák meg a búzatermelés jövedelmezőségét. Tehát annak érdekében, hogy a termelő jó minőségű búzát termelhessen és nyereséget is tartalmazó árat érhessen el, igen sok, termelőtől függő és tőle függe tlen tényező összhatásának kell kedvezően érvényesülni. Lényegében ez az összegzés tartalmazza azokat a teendőket, melyeken jelenleg is dolgozunk, és megítélésem szerint minden reményünk megvan, hogy az elkövetkező időszakban a további közös munkánkkal jav íthassuk a gabonaágazat eredményességét. Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP és a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Barkóczy Gellért képviselő úr, Független Kisgazdapárt: "A z Alkotmánybíróság és a kormány döntése után néznek a levegőbe a szövetkezeti külső üzletrésztulajdonosok" címmel. Tessék, képviselő úr! BARKÓCZY GELLÉRT (FKGP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A minisztereln ök úr tegnapi beszámolójában nagy örömömre szolgált, hogy a szövetkezeti üzletrésztulajdonosok megkapják a jogos tulajdonukat, sőt még azon felül is, amire nem is számítottunk, még a nyugdíjasok is megkapják. Sajnos azonban ez nem teljes körű, mégpedig az ért, mert az Alkotmánybíróság 10/2001. (IV. 12.) határozatával alkotmányellenesség okából visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészről szóló CXLIV. törvény 1. §ába foglalt rendelkezés szerint a törvény hatálya alól kizárja azokat a mezőgazdasági szövetkezeteket, melyeket a törvény hatálybalépésekor a cégnyilvántartásból töröltek, és amelyek döntöttek érvényes közgyűlési határozattal a szövetkezet átalakulásáról. Az Alkotmánybíróság e határozatával ugyancsak visszamen őleges hatállyal megsemmisítette a mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek megvásárlásának részletes szabályairól szóló 31/2001. (III. 3.) kormányrendeletet is. A megyei földművelésügyi hivatalok azonban az említett törvény és kormányrendelet alkotmánybírós ági megsemmisítése előtt - az azokban írt határidőkre alapozottan - át is vették az alanyi jogú üzletrésztulajdonosok üzletrészük megvásárlására irányuló igénybejelentését, sőt az üzletrésztulajdonosok címére a vételi ajánlat törvényi feltételeit részlet esen tartalmazó és tájékoztató adatait is írásbeli felszólítással kiküldték azzal, hogy a vételi ajánlat alapján az üzletrészadásvételi szerződés megkötése 2001. október 31ig kezdeményezhető. Választóim széles körétől kapott tájékoztatások és panaszok sz erint az illetékes megyei földművelésügyi hivatalok a megsemmisített
