Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
994 nagyon nagy igény van a polgártársak részéről, és ezt az igényt a kormánynak teljesíteni kell, és teljesíteni is fogja. És s zó sincs, szó sem lehet erőszakról, itt nem az 1960as évek erőszakos téeszesítésről van szó, mert a kormány nem annak a pártnak a jogutódja. A birtokrendezéssel kapcsolatosan a privatizációs folyamatok nagyrészt a végéhez közelednek. A kárpótlás lényegébe n már befejezettnek tekinthető, a részaránytulajdon kiadása befejezéshez közel áll. Ebből a helyzetből kell kiindulni, és a kormány feladata nem lehet más, mint a birtokkoncentrálódás jogszabályi feltételeit megteremteni, a szükséges pénzügyi források bizt osításával együtt. A megoldást segítő jogi eszközök keretében a tárca kidolgozta és a közeljövőben benyújtásra kerül a már előbb említett nemzeti földalap mellett az általános birtokrendezésről szóló törvény. A törvényi feltételeken felül meg fogjuk teremt eni a munkák költségvetési fedezetét is. Reményeink szerint már a következő évben megkezdődnek a birtokrendezések, de azzal is tisztában vagyunk, hogy az eredményhez több év kell majd. Le kell szögezni, hogy a birtokrendezésre csak az érintett tulajdonosok többségi akarata alapján lesz lehetőség. Várható, mert elkerülhetetlen, hogy a birtokrendezéssel nem minden tulajdonos fog egyetérteni. Meggyőződésünk, hogy a többségi döntést kell elfogadni. A költségek nagy részét az állam vállalja magára, hisz ez az el őzőekben elmondottakból is következik. A termőföld gazdaságos művelésében az elaprózott birtoktestek mellett nagyon sok nehézséget jelentenek a közös tulajdonként kiadott részarányföldterületek. Kedvező esetben az egész használat szempontjából rendezetlen táblát egy földhasználó műveli, akkor a közös tulajdon még nem okoz komoly problémát. Ha azonban valamelyik tulajdonostárs önállóan akar gazdálkodni, vagy például el akarja adni a tulajdoni hányadát, akkor ez a tulajdonosok nagy száma miatt a gyakorlatban megoldhatatlan gondot okoz. A kormánynak ennek rendezésére is van elképzelése. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény módosítására kidolgozott javaslat szerint valamennyi indokolt esetben meg kell szüntetni a közös tulajdono kat. A földhivatalok hatósági munkaként az állam által erre biztosított keretből fogják ezt a munkát végrehajtani. Tisztelt Ház! A politikai vitanap másik témája a földtulajdon kérdése mellett a földhasználat vizsgálatára vonatkozott. Látható, hogy sok ese tben e kettő nem választható külön. Már érintettük a privatizáció során kialakult kedvezőtlen birtokméretek problémáját. A kis területek és szétszórt birtoktestek kapcsán eddig csak a gazdaságtalan művelésről szóltunk, de gondot jelent ezeknek a földeknek a megfelelő mezőgazdasági hasznosítása is, főleg azok számára, akik távolabb laknak, idős személyek, szakismereteik és eszközeik nincsenek. A hatóságok nagy erőfeszítéseket tesznek a határszemléken megműveletlenül talált földek használói felé a művelés vag y legalább a megfelelő termőképes állapotban tartás elérésére. A gyomos területek mértékének csökkenését célozza az országos gyommentesítési program, főleg az úgynevezett nyomvonalas létesítmények esetében máris hozott eredményeket. A termőföld nehezen átt ekinthető használati viszonyai tették szükségessé a földhasználati nyilvántartás kötelező bevezetését, amelynek indokoltságát nem is kérdőjelezték meg. Lehet, hogy a kormány és a tárca nem mindig hoz szükségszerűen rossz döntéseket? Mindenesetre a munkát t ovábbra is folytatni kell, nemcsak a jogszabályi környezet, hanem egyéb feltételek javítása érdekében is, mint például az ellenőrzési rendszer létrehozatala és a számítástechnikai háttér megerősítése terén. A termőföld használatához tartozónak tartjuk a te rmőföld más célú hasznosításának, vagy ahogyan régebbről ismerjük, a mezőgazdasági művelésből történő kivonásának kérdését. Néhány kivételes esetben a művelésből kivont föld után nem kell földvédelmi járulékot fizetni. A kedvezményezett célok számának átgo ndolatlan növelése semmiképpen sem indokolt, azonban a települési önkormányzatok közösségi célú beruházásainak támogatása érdekében a közelmúltban módosításra került a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény. A tárcának a törvény módosítására
