Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
992 elmúlt hetekben publikált eset, amikor a helyi gazdálkodni szándékozóknak pár négyzetméteres csíkok kerültek kitűzésre. (Dr. Kis Zoltán: Bizony, így van.) Nesze neked, földtulajdon, földhasználat! (Bauer Tamás: Lásd kárpótlás! ) A kárpótlás révén Magyarországon 2,6 millió hektár termőföld került magántulajdonba. Ezzel együtt a termelőszövetkezetek vagyonnevesítése után összesen 5,1 millió hektárnak és körülbelül 1,5 millió földrészletnek van újranevesített tulajdonosa. Az új tul ajdonosok 80 százaléka egy hektár vagy annál kisebb méretű, esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedő földterülettel rendelkezik. (Dr. Kis Zoltán: Így van.) A magyar élni akarás ezekkel a kis területekkel kezdett a gazdálkodáshoz. Valószínűleg minda nnyian arra a csodára gondoltak, amely az úgynevezett háztáji gazdaságokkal következett be. A szocialista nagyüzemi gazdálkodás évei alatt a termőterület 1,5 százalékát kitevő háztáji gazdaságok adták a legtöbb ágazatban a termelés több mint 50 százalékát. Nagyon lényeges eleme a kárpótlási törvénynek, hogy önálló helyrajzi számmal adták ki a tulajdonokat. A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény sajnos már lehetőséget adott az osztatlan közös tulajdonformának is. Idézem a törvé ny idevonatkozó részletét, 7. § (4) bekezdés: "Ha az (1), (2) bekezdések szerinti földrészletből a részarányföldtulajdonosok nem kérik az önálló ingatlanok előző bekezdés szerinti kialakítását, a földrészlet a teljesíthető földkiadási kérelmet benyújtó ré szarányföldtulajdonosok, illetőleg az egyezséggel vagy a sorsolással megállapított tulajdonosok közös tulajdonába kerül. Az azonos földrészlethez tartozó tulajdonosok száma legfeljebb húsz lehet." Ezzel a húsz főben maximált tulajdonosi körrel, még ha neh ezen is, kezelni lehetett a tulajdon és a használat kérdését. Azonban a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény '95. évi módosítása által a húsz főben maximált határ feloldásra került, és ez a határ nélküli tulajdoni és használati lehetőség a gyakorlatban teljes anarchiát okozott máighatóan mind földtulajdonilag, mind a földhasználat vonatkozásában. Ezt a módosítást dr. Kis Zoltán államtitkár 1995. március 7én a parlamentben így indokolta, idézem: "A mezőgazdasági bizottságnak volt egy indítv ánya, amely az ésszerű földhasználatot volt hivatott szolgálni; nevezetesen, a földhasznosító közösségek jogintézménye, ami arra szolgál, hogy az ésszerű üzemi használatot a tulajdonjog megjelenítésével egy időben, és a közös tulajdon későbbi megszüntetésé nek racionalizálásával rendezze. Ezt külső szakértői vélemények olyan új jogintézménynek tekintették, amely nem fér bele a magyar jogrendbe, így ezzel a problémakör gyakorlati megoldása, úgy gondolom, továbbra is várat magára. Bár a korábbi korlátozást, am i egy adott földrészletre előírt húsz főt jelentette, föloldottuk, így olyan közös tulajdoni rendszer alakulhat ki, amely a gazdálkodást és a közös tulajdon megszüntetését is jogi garanciákkal együtt szabályozni tudja." Vagyis nem kevesebbet állított dr. K is Zoltán államtitkár úr 1995. március 7én, mint hogy a földtulajdoni és földhasználati nehézséget okozó, húsz főben maximált osztatlan közös tulajdon kétszáz, háromszáz vagy még több közös tulajdonos esetében már nem fog földtulajdoni és földhasználati n ehézségeket okozni. Mivel dr. Kis Zoltán közismerten kiváló jogász és közismerten kiváló politikus (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Úgy van! - Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiból.) , nem tudom elképzelni, hogy szakmailag ekkorát tévedett volna, hanem in kább valami tendenciózus politikai szándékról lehetett szó, aminek a levét máig isszuk. (Dr. Kis Zoltán: Nem szabadon adod elő. Aki leírta neked, az korábban nekem mást írt.) A földtulajdon és földhasználat előbbiekben vázolt történelmi és törvényi előzmén yeivel terhelten kezdte meg a jelenlegi kormány a munkáját. Az elmondottakból egyértelműsíthető, hogy a földtulajdon és földhasználat vonatkozásában elsődlegesen helyzetfelmérésre volt szükség. Ezt a helyzetfelmérést szolgálta az 1994. évi, termőföldről sz óló törvény 1999. évi módosítása, amely módosítás bevezette a földhasználati nyilvántartást. A földhaszonbérleti nyilvántartás rávilágított a