Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
978 műveljék a földet; olyan egyéb tevékenységek épüljene k a gazdálkodásra, mint a falusi vagy ökoturizmus, az élelmiszerfeldolgozás. Ezzel szemben a közös tulajdonlás, a gazdasági társaságok tulajdonszerzése vagy akár a gazdasági társaságok által való művelése a földterületnek, az előző hasznokkal nem jár. Elk épzelem, amint valamelyik multinacionális bank helyi rezidense, igazgatótanácsi elnöke majdnem hibátlan franciasággal megmutatja önnön vagy bankjának birtokait barátjának - a bank számítógépportálján, monitorján. Mert hozzávetőleg ennyi köze lehet egy ilye n típusú embernek a földhöz, a földműveléshez: számok a főkönyvben. Úgy gondolom, a magyar földnek hazai kezekben, a magyar gazdák tulajdonában kell maradnia, olyan működőképes gazdaságok formájában, amelyek versenyképesek az európai uniós gazdaságokkal, a z Európai Unió termelőivel. A kormány ezen dolgozik, s mi, kormánypárti képviselők támogatjuk ezen erőfeszítéseket. Én büszke vagyok arra, hogy földtulajdonos vagyok. A nagyapám is az volt, az apám is, s remélem a föld szeretete, a földhöz való ragaszkodás öröklődik, s a fiam is az lesz. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pásztohy András, az MSZP képviselője. (Kapronczi Mihály mobiltelefonja megszólal.) Kapcsolja ki, je gyző úr, a telefonját! (Dr. Kis Zoltán: Vágd földhöz, Mihály! - Derültség.) PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Magam is egy részterülettel, a földhasználat és a versenyképes mezőgazdaság kérdéskörév el kívánok foglalkozni. Úgy gondolom, nemcsak a mezőgazdasággal foglalkozók előtt világos, hogy a földhasználat szabályozása milyen fontos a mezőgazdasági tevékenység versenyképessége szempontjából. Ez annál is inkább igaz, mert hazánkban, hála a földkárpó tlásnak, rendkívül elaprózott a birtokstruktúra, 2 millió az olyan földtulajdonos, akinek a kezében mintegy 2 hektár összpontosul. Vajon milyen problémákkal találkozunk a földhasználat területén? Az elaprózott földbirtokszerkezeten túlmenően a gondot az is tetézi, hogy a körülbelül kéthektáros tulajdonosonkénti terület is több parcellában van, ami eleve hátrány a gazdálkodónak. Jellemző, hogy az esetek többségében nem is esik egybe a földhasználó és a földtulajdonos, ami azt jelenti, hogy a szántóterület mi ntegy 60 százaléka bérleti jogviszonyban hasznosul. Éppen ezért nagyobb odafigyelést igényel a földbérlet kérdése. A földbérleti díj a termelőknél költségként jelentkezik, jelentős versenyhátrányt okozva ezzel, ugyanakkor társadalmi szinten a földbérleti d íj kikerül az ágazat vérkeringéséből. Például Somogy megyében körülbelül 150 ezer hektár termőföldet bérelnek. A földbérleti díj mintegy 1,5 milliárd forintot tesz ki akkor, amikor a megye társas mezőgazdasági vállalkozásai csak mintegy 3 milliárd forintot tudnak beruházni évente. Tehát a földbérleti díj nagyságrendje a föld vásárlásához, koncentrációjához kevés feltételt biztosít a tulajdonosoknak, ugyanakkor a gazdálkodás elindításához, annak működtetéséhez sem nyújt fedezetet. Az, hogy minél több földtul ajdonos egyben földhasználó is legyen, a versenyképesség szempontjait is figyelembe véve csak hosszú távon, állami szerepvállalással valósítható meg. Ezért fontos középtávon a bérleten alapuló földhasználat biztonságának erősítése; örülök, hogy Lezsák Sánd or képviselőtársam uniós példákat is felhozott. Hadd említsem meg a magukat polgári jobboldalnak tartó politikustársaim nagy elődjének tartott Nagyatádi Szabó István egyik híres elgondolását: a földbérlő szövetkezetek létrehozásának fontosságát; pont azért sürgette, mert akkor is volt ilyen birtokstrukturális probléma, és a kisember megélhetését biztosító szövetkezést nagyon
