Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 3 (220. szám) - Az Országgyűlés 2001. évi őszi rendes ülésszakának munkarendjéről történt név szerinti szavazás eredményének ismertetése - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ZAKÓ LÁSZLÓ (független):
96 ZAKÓ LÁSZLÓ (független) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! E kései órán rövid leszek, de én már három év után megtanultam, hogy Bauer képviselőtársamra nem szabad hivatkozni, amikor nincs az ülésteremben, mert a fülére szorított zsebrádióján értesül az itt történtekről, visszajön, és gombot nyom. Négy rövid pontban foglalnám össze azt, amit szeretnék elmondani, és ezek között van olyan, amit még senki nem említett, és pont ezért nem szeretnék ismételni, tehát rövid leszek. Én voltam az a gazdasági bizottságban, akire hivatkozott Horváth János képviselőtársam, hogy el késettnek tartom ezt a törvényt. A magam részéről éppen tizenegy évvel ezelőtt kerítettem volna erre sort; akkor, amikor a demokratikus átalakulás után mindenki az új életben új vállalkozásba kezdett. Ha akkor megfékezzük ezt az elburjánzott idegenkifejezé shasználatot, akkor most valóban kevesebb költséggel vagy olcsón lehetne a cégtáblákat cserélni, de úgy gondolom, hogy a vállalkozók költségvetésébe bele fog férni a feliratok átírása. Ami kicsit nem tetszik nekem a törvényjav aslatban, hogy egy kicsit védekező felállást vettünk fel, és most előírjuk, hogy a magyarnak is szerepelnie kell. Magyarországon élünk, magyarok vagyunk, úgy gondolom, hogy majdhogynem azt kellene megengedni, hogy idegen nyelven is fel lehessen írni azt, a mit kívánnak az üzlettulajdonosok, és nem fordítva. Nyolc vagy kilenc módosító javaslatot készítettem, azt hiszem, holnap fogom beadni. Az egyik pont olyan, hogy ahol azonos méretben és láthatóságban van előírva a magyar felirat, az nemcsak hogy azonos mér etű és azonosan látható legyen, hanem az idegen kifejezés előtt, illetve fölött szerepeljen, attól függ, hogy milyen geometriai formát ölt a hirdetőtábla. Tehát ez az egyik megállapításom. A másik, hogy ugyan nem a törvény részeként, de azért valamilyen ut alást szerettem volna látni, hogy az önkormányzatok hirdetőfalán egyfajta szószedetet függesszenek fel az érintettek, hogy az eljáró hatóságokat már ily módon is tehermentesítsük, hogy ne rohangáljon be mindenki megkérdezni, hogy a shop meg a nem tudom mil yen stúdió meg szalon, meg egyéb kifejezések helyett milyen szót használjon, hanem menjünk elébe az eseményeknek, és egyfajta támpontot nyújtsunk. A harmadik - a preambulumban az alkotmányra hivatkozik az előterjesztő. Tisztelettel kérdezem az államtitkár urat - de lehet, hogy én gondolom rosszul , hogy egészséges dologe egy törvény preambulumában az alkotmány meghatározott paragrafusára hivatkozni, mint ahogy itt ez történik. (Dr. Hende Csaba bólogat.) Mert ha ez a törvény netán nagyon jól sikerülne, akk or lehet, hogy tíz év múlva is ezt a törvényt használjuk, de közben az alkotmányt lehet, hogy vagy módosítjuk, vagy egy teljesen új lesz már, amire elég nagy igény mutatkozik. Tehát kelle számszerűen megnevezni egy alkotmány paragrafusát? Erre biztosan ka pok majd választ. A negyedik pedig az, hogy én a törvényjavaslat címét is át kívánnám definiálni, én a "gazdasági" jelzőt a reklámok előtt levenném, és általában a reklámokra tenném kötelezővé ezt az előírást. Való igaz, hogy az én gyerekkoromban még kétfé le hirdetés vagy tévéreklám volt; amit trombitaszó kísért, meg volt a Magyar Hirdetőnek a dobszólóval kísért reklámja, de nem tudom, hogy mi volt a különbség akkor a kettő között. Mert a politikai hirdetés is egyfajta reklámja annak a pártnak, amelyik azt közzéteszi, de én el tudok képzelni olyan politikai pártot, amely esetleg nem magyar kifejezéssel szólna a választókhoz, és olyan kulturális vagy sport vonatkozású hirdetést - zárójelbe teszem, reklámot - is el tudok képzelni, amely a törvény hatályán kívü l esik, és mégsem közérdekű, mint ahogy a cím folytatásaként esetleg ráhúzható lenne arra a hirdetésre vagy reklámra. A magam részéről kicsit félősnek tartom azt a hangvételt, amelyet sugall ez a törvényjavaslat. Sokkal korábban és sokkal bátrabban kellett volna fellépnünk, úgy gondolom. A magam részéről ennyit szeretnék elmondani. Módosításokkal minden bizonnyal el fogja ezt fogadni a parlament. Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.)
