Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - FARKAS SÁNDOR (Fidesz):
925 miniszterelnök úr várható beszámolójáról fogunk vitatkozni, ezt a korrekciót tisztességes módon meg kell tenni. Köszönöm a figyelmet. (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: Így van! - Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Tisztelt Országgyűlés! Ügyrendi vitát nem nyitok, ezt nem tekintem ügyrendi kérdésnek. Ez a szokásos, ügyrendinek álcázott képviselői felszólalás, úgyhogy semmiféle felszólalásnak itt helye nincs. Az időkereteket világosan és egyértelműen mindenki, minden frakció megkapta. Nem azért jöttünk össze, hogy egyébként egy ilye n periferikus kérdésről ügyrendinek álcázott vitát folytassunk. (Zaj.) Tehát, képviselő úr, a következőt szeretném mondani. Egy dolog, hogy mi hangzott el a parlamentben egy napirend előtti felszólalásra válaszként, egy másik dolog az, hogy ki milyen megál lapodást köt a parlamenti munka és működés fenntartása érdekében. Egy másik dolog pedig a jogi helyzet. A jogi helyzet pedig az: aki a függetlenek között, a független padsorában ül, az független képviselő. Ezen nem érdemes vitatkozni, ez így van tizenegy é ve. Egyébként pedig a független képviselők politikai szimpátiájuk alapján támogatnak kormánypárti vagy ellenzéki javaslatokat. Egyébként csak hogy a vita vagy a felvetés súlyát érzékeltessem, a mai vitában a függetleneknek összesen hat perc áll rendelkezés ükre. Összesen hat perc! Ebből kíván Bauer képviselő úr két percet elvenni úgymond azért, nehogy a függetlenek egy jelentős kormánypárti támogató nyilatkozatot tudjanak tenni ebben az egyébként mintegy ötórás vitában. Azt gondolom, hogy önmagában a felveté s is komolytalan, úgyhogy ezért ügyrendi vitát nem nyitok, a felvetést sem fogadom el. Az időkeretnek megfelelően fogunk természetesen tárgyalni, úgyhogy elkezdjük a vitát. (Taps a kormánypártok soraiban.) Tisztelt Országgyűlés! Az egyes képviselői felszól alásokra kerül sor, az írásban történt előzetes bejelentkezésnek megfelelően. Elmondom az első három felszólaló sorrendjét: először Farkas Sándor képviselő úrnak adom meg a szót, a FideszMagyar Polgári Párt képviselőjeként; utána Nagy Sándor képviselő köv etkezik az MSZPtől; majd Kurucsai Csaba a Független Kisgazdapártból. Tehát az első hozzászóló Farkas Sándor képviselő úr, FideszMagyar Polgári Párt. FARKAS SÁNDOR (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon a kilencvenes évekbe n történelmi léptékű magánosítás történt a mezőgazdasági földtulajdonlásban és használatban. Ennek alaptörvényei - csak emlékeztetőül - a következők voltak. A kárpótlási törvény révén mintegy 750 ezer eredeti földtulajdonos vagy annak leszármazottja jutot t jogos tulajdonához, és további tízezrek részesültek földtulajdonlásban, illetve alkalmazottként szerezhettek termőföldet. Az erdőterületek mintegy 40 százaléka magánkézbe került, és mintegy 300 ezer honfitársunk válhatott erdőbirtokossá, tulajdonossá. A szövetkezeti átalakulásról szóló törvény következtében körülbelül 1 millió aktív vagy nyugdíjas tag kapta vissza termőföldjét. A földrendező és földkiadó bizottságok működtek közre egyes önkormányzatok határában elterülő földrészletek kialakításában, illet ve kimérésében. Figyelembe véve, hogy a rendszerváltás előtt is megtalálható volt hazánkban a mérethatárral korlátozott, főleg kertészeti termelésre használt magánföldtulajdonlás, együttesen az évtized közepére már mintegy 3,5 millió földtulajdonlásról sz óló földügyi nyilvántartás szerepelt. A földtulajdonosok azonban nagyban heterogén és alapvetően, alapjaiban véve szétaprózott földterületekkel rendelkeznek. A kialakult birtokstruktúra csak kevesek számára tette lehetővé saját földterületen az olyan mezőg azdálkodást, amelyből a család is megélhet. Az 1994ben megalkotott földtörvény korlátozta a külföldiek földvásárlási jogát, és 300 hektárban szabta meg a belföldi magánszemélyek földtulajdonlási maximumát. Az előző kormány ezt az örökölt á llapotot úgy vélte javíthatónak, hogy a szövetkezetek és társaságok földhasználatát