Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 27 (227. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A földtulajdon és a földhasználat kérdései" címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
922 Olyan, az Európai Unióhoz való integrálódás küszöbén is járható, piackonform megoldásokra van szükség, amelye k lehetővé teszik, hogy a földjüket művelni nem tudó vagy épp gazdálkodni nem akaró földtulajdonosok megfelelő áron eladhassák földjüket, a későbbiekben pedig a mező- és erdőgazdasági tevékenységre vállalkozók e földkészletből kedvező áron földet vásárolha ssanak. A földreform után időszerűvé vált az ésszerű és gazdaságos mezőgazdasági termelést lehetővé tevő birtokszerkezet kialakítása céljából az általános birtokrendezés feltételeinek megteremtése. Említettem, hogy a jelenlegi, termőföldről szóló törvény h atálybalépéséig, azaz 1994. július 27éig semmilyen jogi tilalom vagy korlátozás nem állta útját a hazánkban vállalkozni kívánó külföldi jogi vagy természetes személy termőföldtulajdonszerzésének. A törvény jelenleg is meghatározza a külföldiek magyarorsz ági földtulajdonszerző képességét és földhaszonbérlői pozícióját. A kormányváltás idején az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások egyik sarkalatos pontja a mezőgazdaságot érintette. E téren nagy volt a lemaradásunk a jogharmonizációs folyamatokban, az EUkonform támogatási és intézményi rendszer kidolgozásában. A kormányzat a döntései előtt mérlegelte, hogy az agrárgazdaság, de különösen a földhasználat az EU talán legszigorúbban szabályzott területe. A termelés közvetlen támogatása egyre inkább hát térbe szorul, erősödik viszont az a tendencia, hogy sorsát a vidékfejlesztés részeként kezeljék, és ennek megfelelően közvetett úton támogassák. Az egyes régiók szintjén a mező- és erdőgazdálkodás funkciói a térség adottságai és társadalmi igényei szerint változnak, helyenként a termelési funkció háttérbe szorul vagy teljesen megszűnik, és táj, természetvédelmi vagy rekreációs szerepet kap. Tisztelt Ház! A működőképes családi gazdaságok kialakításának elengedhetetlen feltétele a megfelelő nagyságú termőföl d megléte, és annak védelme kiemelt figyelmet érdemel. Kiemelt figyelmet érdemel, mert az ipari, kereskedelmi beruházások, a bányászat, az út- és vasútépítések, a község- és városfejlesztések nagyobbrészt a mással nem pótolható termőföldek más célú hasznos ítását eredményezik. A fejlődéssel együtt járó folyamatokat megakadályozni nem szabad, az erőfeszítéseknek ezért arra kell irányulniuk, hogy a beruházások elhelyezésére csak a valóban indokolt nagyságú, lehetőleg gyengébb minőségű termőföldeket vegyék igén ybe. A hatályos rendelkezések értelmében a termőföldek más célú hasznosításához a földhivatal engedélye szükséges, és az igénybe vett termőföld után földvédelmi járulékot kell fizetni. Hadd ismertessem a kormányzat által tervezett további intézkedéseket. A kormány és a tárca szakmai érvekkel alátámasztott meggyőződése, hogy a hazai mezőgazdaság jövőjét, hasonlóan az Európai Unióban kialakult megoldáshoz, a gazdaságosan termelni képes családi gazdaságok jelentik, ezért ezt a folyamatot minden lehetséges eszk özzel támogatja. Tapasztalhatjuk, a termőföld privatizációja önmagában nem volt elegendő a családi gazdaságok kialakításához. Nem érintve most a jogszabályalkotás, az agrártámogatások vagy az adórendszer eszköztárát, csak a földügyekért elsőként a rendkívü l kedvezőtlen birtokstruktúrából származó gondokat kell megoldani. Visszautalnék a felszólalásom előző részében elmondott adatokra, miszerint a hazai átlagos birtokméret 23 hektár területű. Ez maga után vonja, hogy az ilyen földbirtokon nem lehet hatékony szántóföldi, mezőgazdasági tevékenységet folytatni. Ugyanakkor azt is meg kell említsem, hogy a birtokméret nagysága nagyban függ attól, hogy milyen mezőgazdasági termelést folytat azon a gazdája, hiszen amennyiben zöldség, gyümölcstermesztéssel foglalko zik vagy éppen dísznövénytermesztéssel - mely utóbbi kapcsán olyan adatok állnak rendelkezésünkre, hogy egy hektár esetében egy év alatt akár 100 millió forintot is megforgatnak, illetve 5 millió forint a tiszta nyereség , ez maga után vonja azt, hogy a b irtokméretet csak statikusan szemlélni nem igazán szerencsés; ez függ attól, hogy mit termelnek rajta. (9.30) Mindamellett a családi gazdaságok helyzetét szükséges megerősíteni. A családi gazdaságok kialakításának tervezett eszközei: az általá nos birtokrendezésről szóló törvénytervezet benyújtása - mely ezt követően az agrártörvénycsomag keretében fog a kormány, illetve a parlament elé kerülni ,
