Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A magyar nyelvnek a gazdasági reklámok és az üzletfeliratok, továbbá egyes közérdekű közlemények közzététele során való használatáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
892 Amit Takács képviselő úr mond, hogy ugyanolyan jól olvasható le gyen, ez, ha nem haragszik, képviselő úr, tautológia, hiszen benne van a törvényjavaslat 1. §a (2) bekezdésében, hogy legalább ugyanolyan jól érzékelhetőnek kell lennie a reklámnak, és ez mint gyűjtőfogalom a legalább ugyanolyan jól olvashatóságot is magá ban foglalja, csakúgy, mint a legalább ugyanolyan jól hallhatóságot vagy a legalább ugyanolyan jól láthatóságot és így tovább. Tulajdonképpen itt az összes érzékszervünket felsorolhatnám. Az pedig, amit Ivanics és Ughy képviselő urak javasolnak, éppen az e llentettje Zakó képviselő úr javaslatának, mert nem azt kívánnák meg, hogy legalább ugyanolyan jól érzékelhetően és legalább ugyanolyan méretben jelenjék meg a magyar nyelvű közlés, mint az idegen nyelvű szöveg, hanem csak azt kívánják, hogy olyan mértékbe n jelenjen meg a magyar, hogy az a reklámhordozók sajátságainak megfelelően jól olvasható vagy érthetően hallható legyen, ez adott esetben lehet az egytizede is az idegen nyelvű szöveg méretének, mint arra egyébként Takács képviselő úr a dohányreklámok kap csán utalt. Egyébként a legalább ugyanolyan jól érzékelhetőség lefedi azt a problémát is, amelyet a színkombináció kapcsán oly érzékletesen Takács képviselő úr már elemzett. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett , a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát, a 4548. pontokra. Ki kíván felszólalni? (Nincs jelentkező.) Jelentkező nincs, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita harmadik szakaszát... (Jel zésre:) A képernyőn most már megjelent, képviselő úr. Akkor parancsoljon, öné a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Egyébként úgy gondoltam, hátha másvalaki is felszólal, nem akartam elsőként jelen tkezni. Amikor láttam, hogy lezárásra kerül, akkor megnyomtam a gombot, úgyhogy ez volt a háttérben. Egyetlenegy módosító indítványról szólnék, amelyet én nyújtottam be, és 45. szám alatt szerepel. Maga a módosító indítvány kizárólag pontosító jellegű. Nin cs elvi háttere, nincs semmiféle politikai vonatkozása, az egyedüli célja az, hogy megkönnyítse a jogalkalmazónak a helyzetét. A módosító indítványnak az a lényege, hogy a 4. § (1) bekezdése ne azt a kifejezést használja, hogy fogyasztóvédelmi felügyelőség , ilyen ugyanis ezzel az elnevezéssel Magyarországon nem működik, hanem az államigazgatási szervezetrendszer vertikumát vegye figyelembe, és pontosan megjelölje azt, hogy mely szerveknek van feladat- és hatásköre az adott ügyekben. Kétségtelen, hogy ha a g azdasági reklámokról szóló 1997. évi LVIII. törvény 15. § (1) bekezdését is figyelembe vesszük, akkor lehetséges bizonyos jogértelmezési munkával megállapítani az eljáró szervet, azonban azt tapasztaltam, hogy az úgynevezett központi hivatalok esetében, és e körbe tartozik a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség is, nagyon gyakran nem pontosan rögzítik a hatásköri, illetőleg illetékességi szabályokat. Mindössze az a célja ennek a módosító indítványnak, hogy az 1997. évi LVIII. törvény 15. § (1) bekezdését pontosa n vegyük figyelembe, és nevezzük meg, hogy mely szervekről van szó, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről, amely ilyen ügyekben másodfokon jár el, illetőleg a megyei, fővárosi fogyasztóvédelmi felügyelőségekről; ezek a szervek, mint közismert, a fővárosi, m egyei közigazgatási hivatalok részeként tevékenykednek, de szakmai kérdésekben teljesen önállóak. Megítélésem szerint ezt a módosító indítványt célszerű lenne figyelembe venni, mert megkönnyítené a jogalkalmazóknak a munkáját. Megjegyzem egyébként, hogy sz intén nem teljesen pontos a hatásköri rendezés a (2), illetőleg a (3) bekezdésben sem, a 4. §ra gondolok természetesen, bizonyos utánjárást igényel annak a megállapítása, hogy melyik az a jogszabály, illetőleg melyek azok a jogszabályok, amelyek a feladat-
