Országgyűlési napló - 2001. évi őszi ülésszak
2001. szeptember 26 (226. szám) - A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
872 A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának fo lytatása ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők védelmi programjáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. A z előterjesztést T/4903. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4903/13. számokon kapták kézhez. Tisztelt Képviselőtársaim! Az írásban jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, de úgy látom, államtitkár úr az előtt kíván szólni, mielőtt a képviselőkn ek adnék szót. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy a törvényjavaslat általános vitájának első részében elhangzott lényegese bb felvetésekre most válaszoljak. A szervezett bűnözés elleni fellépést szolgáló szabályozás a rendőrségi törvény elfogadásával kezdődött. A kormány programjában nagy hangsúlyt kap a szervezett bűnözés elleni határozottabb fellépés. Ennek végrehajtására sz ülettek az újabb szabályok és az erre épülő intézményfejlesztés. A szervezett bűnözéssel kapcsolatos fogalmak megalkotása során az egész világon törekednek arra, hogy a jogalkalmazás számára is alkalmazható módon képesek legyenek megfogalmazni a szervezett bűnözést. Ugyanez mondható el a kiemelkedő súlyú bűncselekmény fogalmáról is. Tisztelt Országgyűlés! A tanúvédelmi programban való részvétel olyan magánjogi szerződésen alapul a javaslat szerint, amely alapján a felek jogokat szerezhetnek, kötelezettségek et érvényesíthetnek éppúgy, mint bármely más polgári jogi szerződés esetében. Nem szerződésszerű vagy késedelmes teljesítés esetén jelentősen sérülhetnek nemcsak a szerződő felek, de akár harmadik személyek jogai is, ezért nem látjuk megalapozott indokát a bírói út kizárásának. (16.20) A védelmi programban való részvétellel összefüggő mindenfajta adat a javaslat szerint államtitoknak minősül, ennek megismerőjét pedig a titokvédelmi szabályok kötik. A törvényjavaslat számos olyan szabá lyt fogalmaz meg, amely szerint a védett személy részint fiktív adataival, részint valódi adataival vehetne részt a hatósági eljárásokban. Ezt nemcsak az érintettek, de a harmadik személyek védelme érdekében is célszerűnek látjuk. A programszerű védelmet e redményező szerződés megkötése a felek egybehangzó akaratnyilatkozatára épül. A rendőrség és az érintett is nyilatkozhat úgy, hogy nem kívánja a program alkalmazását. A problémák legfeljebb a szerződések teljesítéséből és elsősorban az érintett védelmét sz olgáló, a részére javasolt és a szerződésben vállalt magatartási szabályok önkényes megszegéséből fakadhatnak. A védett személy a szerződést saját érdekében nem tarthatja magánál. Ha e szerződés bármely oknál fogva illetéktelenek kezébe jutna, az érintett, illetőleg a családja, továbbá mindazok a személyek, akik valamilyen szerepben közreműködnek a védelemben, komoly veszélybe kerülhetnének; annak azonban nincs akadálya, hogy az érintett, ha ezt igényli, bármikor megtekinthesse a szolgálatnál. Tisztelt Orsz ággyűlés! A tanúvédelemről szóló törvényjavaslat mielőbbi benyújtását az uniós kötelezettségvállalásunk is indokolja. A programszerű védelem által igényelt legalapvetőbb eljárásjogi módosításokat ugyanakkor a törvényjavaslat következetesen elvégzi. A bünte tő törvénykönyvet, illetőleg a büntetőeljárásról szóló törvényt módosító törvényjavaslatok nem
